A legtöbb videojátékos főhős komoly és megingathatatlan, ám ez a sablon lassan kifejezetten unalmassá válik. Ashly Burch, a Horizon-sorozat Aloyának hangja szerint a fejlesztők túl sok sztoikus karaktert ültetnek a történetek közé.
Kevesebb tökéletes hőst, több kaotikus figurát
Ashly Burch nem ismeretlen a játékiparban: a Horizon-széria főhőse mellett ő adta a hangját a Borderlands 2 kiszámíthatatlan Tiny Tinájának és a Life is Strange lázadó Chloe Price-jának is, miközben a Mythic Quest című sorozat színészeként és írójaként is jól ismeri a narratív építkezést. Tapasztalatai alapján a jelenlegi iparági felhozatalból hiányoznak a nyers, tökéletlen és megkérdőjelezhető morálú szereplők.
Burch úgy látja, hogy a modern videójátékok túlságosan ragaszkodnak a csendes, morálisan kikezdhetetlen, drámai terhet hordozó főhősökhöz. A szinkronszínész kifejtette, hogy sokkal több olyan karakterre lenne szükség, akik nem félik megmutatni a hibáikat, esendőségüket vagy akár az ellenszenvesebb oldalukat. Az ilyen figurák ugyanis sokkal közelebb állnak az emberi természethet, és lényegesen szórakoztatóbb helyzeteket teremtenek a történetmesélés során.
Kártyapaklik és hordozható élmények a képernyőn
A színésznő a saját játékélményeiről beszélve elárulta, hogy a mindennapokban jelenleg a Slay the Spire 2 foglalja le a legtöbb idejét. A népszerű kártyaalapú roguelike folytatásával leginkább Steam Deck hordozható konzolján játszik, ami tökéletes platformnak bizonyul az összetett kártyastrategiákhoz.
A számítógépes játékok iránti rajongása egyébként gyerekkorára nyúlik vissza: a LucasArts klasszikus kalandjátéka, a Day of the Tentacle mutatta meg számára, hogy egy játék komoly narratívával és egyedi humorral is rendelkezhet. Később testvérével közösen indította el a Hey Ash, Whatcha Playin’ című online szkeccssorozatot, amely végül a hivatásos szinkronszínészeti karrierjének elindításában is kulcsszerepet játszott.
Új dimenziók a karakterábrázolásban
A szinkronizálás és a forgatókönyvírói tapasztalatok alapján Burch úgy véli, hogy a játékiparnak bátorságot kellene merítenie a szokatlanabb karakterformálásból. A sablonos akcióhősök helyett a hibáikkal küzdő, kaotikus vagy akár kifejezetten idegesítő tulajdonságokkal rendelkező figurák jelenthetnének igazi felfrissülést.
A szórakoztatóipar jelenlegi átalakulásában a játékosok is egyre inkább igénylik a komplexebb személyiségeket. Az esendő, komolytalan vagy ellentmondásos figurák jelenléte nemcsak a párbeszédeket és a történetvezetést tenné életszerűbbé, hanem a játékmenethez kapcsolódó döntési helyzeteknek is teljesen más súlyt adhat.
