Kritikus helyzetbe került az amerikai űrhivatal menetrendje, miután a Boeing űrhajójának makacs technikai hibái teljesen felborították a kapacitásterveket. A NASA Office of Inspector General (OIG) friss jelentése egyértelművé teszi, hogy az ügynökség nem tudja tartani az eredetileg tervezett rotációt. Mivel a Nemzetközi Űrállomás (ISS) üzemidejét 2030-ig meghosszabbították, a kieső kapacitást alternatív forrásból kell pótolni. A kialakult helyzet közvetlen következményeként Washington újabb taxiútvonalakat kénytelen vásárolni a magánszektorból, hogy biztosítsa a folyamatos amerikai jelenlétet a keringő laboratóriumban.
Túlzott bizalom és megoldatlan szivárgások
A frissen közzétett felügyeleti audit komoly felelősséget hárít a hatóságra, amiért az túlzottan bízott a Boeing repülési tapasztalatában. A vizsgálat szerint a NASA és a Boeing irreális tesztütemezést fogadott el, ráadásul az állami hivatal nem élt a teljes adatbetekintési jogával a kritikus szimulációs hibáknál. A Boeing Starliner kálváriája immár hat éve húzódik, és a legutóbbi, még 2024-es emberes tesztrepülés (CFT) során tapasztalt rendellenességek miatt a helyzet tovább mérgesedett. Az OIG rávilágított, hogy három kulcsfontosságú terület – a héliumszivárgások, a meghajtórendszer hibái és az ejtőernyő-anomáliák – akadályozza az űrhajó engedélyezését. Ebből a hajtóművet érintő problémák és a gázszivárgások megoldatlanok maradtak, így a NASA teljesen bizonytalannak látja, mikor kaphatja meg a kapszula a biztonságos minősítést.
A feszültséget növeli, hogy a NASA 2026 februárjában hivatalosan is a legsúlyosabb, „A-típusú” balesetté minősítette a legutóbbi Starliner-missziót, miután az űrhajósokat biztonsági okokból végül a konkurens SpaceX kapszulájával kellett hazahozni. A Boeing most arra kényszerül, hogy a következő indítását (Starliner-1) legénység nélkül, tisztán teherfuvarozóként hajtsa végre, ami újabb súlyos dollármilliókat emészt fel. Az űrhivatal ráadásul már eddig is 17 millió dolláros extra költséget könyvelhetett el csak azért, mert kénytelen volt felpörgetni a SpaceX indításait a kieső Boeing-helyek miatt.
Dollármilliárdok égnek el a két beszállítós modellben
A kialakult helyzet alapjaiban kérdőjelezi meg a NASA azon stratégiáját, hogy két független amerikai magáncéggel biztosítsa az ISS elérését. Míg a SpaceX 2020 óta menetrendszerűen szállítja az űrhajósokat a Crew Dragonnal, addig a Boeing nem tud felmutatni érvényes tanúsítványt. A pénzügyi mérleg brutális különbségeket mutat, amit az alábbi adatsor jól szemléltet:
| Fejlesztővállalat | Szerződéses érték (2026) | Befejezett emberes missziók | Minősítési státusz |
|---|---|---|---|
| SpaceX | 4,9 milliárd dollár | 12 repülés | Minősített (2020 óta) |
| Boeing | 3,7 milliárd dollár | 0 (sikertelen teszt) | Bizonytalan / nem minősített |
A fix áras szerződéses modell ugyan megvédte az államot a közvetlen kötelezettségvállalások elszállásától, a csúszások és a kockázatok kezelését nem tudta kiküszöbölni. Az OIG jelentése szerint a NASA eddig több mint 9,8 milliárd dollárt fektetett be a kereskedelmi űrhajós programba, ám ebből jelenleg mindössze egyetlen működő rendszert birtokol. A Boeing szerződéséből a folyamatos késések miatt már korábban töröltek két későbbi missziót, a felszabaduló forrásokat és a megrendeléseket pedig a SpaceX kapta meg, amely így a teljes programfinanszírozás 51 százalékát ellenőrzi.
Szűkülő idősáv az űrállomás végjátékáig
A technikai és szervezeti problémák mellett a legnagyobb nyomást az idő jelenti, mivel az ISS tervezett élettartama véges. Bár a NASA elkötelezett a bázis 2030-ig történő fenntartása mellett, az orosz szegmensen észlelt folyamatos szerkezeti szivárgások komoly biztonsági kockázatot jelentenek és sürgetik a döntéshozókat. Ha a Boeing nem képes egy éven belül végrehajtani a pilóta nélküli korrekciós repülést, a Starliner tanúsítási folyamata olyan közel kerülhet az ISS leszereléséhez, hogy a jármű gyakorlatilag anélkül vonulhat nyugdíjba, hogy éles, rutinszerű szolgálatot teljesített volna.
A szövetségi ellenőrök most azt javasolják a NASA-nak, hogy függesszen fel minden további kifizetést a Boeing felé, amíg a Starliner meg nem kapja az emberes repülésekhez szükséges végső hatósági engedélyt. Emellett követelik, hogy az űrhivatal tegye transzparenssé a magáncégek belső szimulációs tesztjeit, és strukturálja át a saját mérnöki csapatát a hatékonyabb felügyelet érdekében. Az űrverseny ezen szakaszát így egyértelműen a SpaceX nyerte, miközben a patinás repülőgépgyártó az állami milliárdok ellenére a túlélésért küzd a modern űriparban.
