Túlfeszített határidők és állandó nyomás gyötri azokat a munkavállalókat, akik gyenge képességű vezető alatt dolgoznak. A Bayes Business School átfogó nemzetközi elemzése kimutatta, hogy a rossz főnökök közvetlenül növelik a beosztottak munkaintenzitását, ami súlyos munkahelyi kiégéshez és a termelékenység eséséhez vezet.
Az európai és amerikai dolgozók felméréseire épülő kutatás feltárja, hogy a munkahelyi túlterheltség nem pusztán a vállalati kultúrából vagy az iparági elvárásokból fakad. Hans Frankort, a Bayes Business School stratégiaprofesszora és Argyro Avgoustaki, az ESCP Business School professzora megállapította, hogy a közvetlen felettes minősége döntő tényező a napi hajtás mértékében. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a rátermett vezető védőpajzsot képez a beosztottak és a külső szervezeti nyomás között, míg a gyenge kompetenciájú főnökök elhalmozzák a csapatot teljesíthetetlen feladatokkal.
Pajzs helyett extra terhet jelentenek a felkészületlen vezetői döntések
A szakfolyóiratban publikált elemzés az Európai Munkakörülmények Felmérése és az Amerikai Munkakörülmények Felmérése adataira támaszkodott. A vizsgálat során több ezer munkavállaló tapasztalatait vetették össze a vezetői hatékonysággal. A kutatók kimutatták, hogy a jó minőségű vonalvezetés mellett jelentősen alacsonyabb a munkanapok feszített tempója.
A tanulmány rámutat arra a számszerűsíthető különbségre is, amelyet a jó irányítás jelent a mindennapi terhelésben. A felmérések alapján a vezetői minőség egy szórásnyi javulása 70 százalékkal nagyobb mértékben csökkenti a munkaintenzitást, mint amekkora a különbség maguk a vezetők és a beosztottak átlagos leterheltsége között van. Ez a hatás akkor is érvényesült, amikor a munkavállalók ugyanannál a munkáltatónál maradtak, de felettesük személye megváltozott.
A kutatás szerint a rossz főnökök hatása a következő területeken csapódik le a legélesebben:
- Irreális határidők: A felkészületlen felettesek képtelenek pontosan felbecsülni a feladatok időigényét, ezért teljesíthetetlen tempót diktálnak.
- Szervezeti káosz átterhelése: A jó vezető kiszűri a felsővezetés felől érkező hektikus kéréseket, míg a gyenge felettes gondolkodás nélkül továbblöki azokat a csapatra.
- A döntési autonómia hiánya: A hiányos szaktudású felettesek gyakran mikromanagementtel növelik a beosztottak adminisztratív terheit és pszichés stresszét.
A kisvállalati és a magánszektorban a legsúlyosabb a nyomás
A Bayes Business School kutatói arra is rámutattak, hogy a rossz főnökök okozta túlhajszoltság nem mindenhol egyforma mértékű. A vezetői hiányosságok miatti túlzott munkaintenzitás sokkal kifejezettebb azokban a környezetekben, ahol a felettesek nagyobb egyéni döntési szabadsággal rendelkeznek. Ez különösen igaz a kisvállalkozásokra, a magánszektor szereplőire, valamint azokra a munkahelyekre, ahol nincs jelen szakszervezet vagy erős munkavállalói érdekképviselet.
A független fékek és egyensúlyok hiányában a közvetlen felettes egyéni stílusa és döntési képessége közvetlenül meghatározza az egész csapat napi ritmusát. Amikor egy felettes hiányos szervezési képességekkel bír, a csapat tagjai kénytelenek folyamatos túlórával és túlfeszített munkatempóval kompenzálni a hiányosságokat. A hosszabb távon fennálló magas munkaintenzitás megnöveli a szorongás, a depresszió és a fizikai kimerülés kockázatát, ami végső soron betegszabadságokhoz és a munkaerő elvándorlásához vezet.
A mentális egészségvédelmi stratégia kulcsa a középvezetői képzés
Az elemzés konklúziója alapvető átalakítást sürget a vállalati HR-stratégiákban. A munkahelyi mentális egészség megőrzése és a kiégés megelőzése nem csupán well-being programok indítását igényli, hanem a vonalvezetők célzott felkészítését is. A rossz főnökök által kiváltott állandó stressz ugyanis közvetlenül rontja a globális gazdasági termelékenységet és terheli az egészségügyi ellátórendszereket.
A Bayes Business School tudósai szerint a vállalatoknak fel kell ismerniük, hogy a vezetői felkészületlenség nem magánügy, hanem mérhető anyagi és emberi veszteség. A középvezetők kommunikációs, prioritásfelállítási és feladatkiosztási kompetenciáinak fejlesztése a leghatékonyabb eszköz a túlzott munkaintenzitás és a munkahelyi kiégés elleni küzdelemben.
A cikk elkészítéséhez felhasznált források:
