A texasi Starbase űrkikötőből sikeresen a magasba emelkedett a SpaceX eddigi legnagyobb és legerősebb rakétarendszere, a harmadik generációs Starship V3. A tizenkettedik (Flight 12) tesztrepülés történelmi mérföldkőnek számít, hiszen ez volt a radikálisan áttervezett és megnövelt teljesítményű Block 3-as konfiguráció első éles bevetése. Bár a bonyolult visszatérési fázisok során felléptek hajtóműproblémák, a küldetés alapvető céljait teljesítette a vállalat, közelebb hozva a Hold- és Mars-utazások megvalósítását.
Új korszak a Starbase történetében
A startot megelőzően technikai akadályok és az időjárás is késleltette a folyamatokat, így a korábbi indítási kísérletet az utolsó percekben le kellett állítani egy földi kiszolgálórendszer hibája miatt. Végül a hiba elhárítása után a monstrum zöld utat kapott. A start nemcsak a jármű, hanem a földi infrastruktúra szempontjából is debütálás volt: az űrhajó az újonnan épített, megerősített kettes számú indítóállásról (Pad 2) rugaszkodott el, amelyet kifejezetten a sűrűbb indítási ciklusok és a megnövekedett terhelések elviselésére terveztek.
Nagyobb méret, brutális tolóerő
A Starship V3 (Version 3) jelentős fizikai és strukturális változtatásokon esett át a korábbi generációkhoz képest. A teljes hossza elérte a 407 lábat (körülbelül 124 méter), az alsó Super Heavy hordozórakéta alján elhelyezkedő 33 darab metán- és oxigénüzemű Raptor V3 hajtómű pedig rekordmennyiségű, mintegy 18 millió font tolóerőt produkált. Ez a teljesítmény a kétszerese a NASA SLS holdrakétájának. Az új verzió aerodinamikai vezérsíkjait (fin) szintén újratervezték és elforgatták, hogy jobban támogassák a jövőbeli elkapásos (catch) leszállási műveleteket, valamint ellátták az űrbéli üzemanyag-töltés teszteléséhez szükséges csatlakozókkal is.
A tesztrepülés lefolyása és részeredményei
Az emelkedési fázis látványos sikert hozott, a gigantikus rakéta gond nélkül elhagyta a texasi tengerpartot. A fokozatleválás után az űrhajó felső fokozata (Ship) elérte a tervezett szuborbitális pályát, annak ellenére, hogy az emelkedés során egy Raptor hajtómű korán leállt. A visszatérés során a Starlink műholdakon keresztül közvetített felvételek alapján a jármű kiemelkedően jól viselte a légköri súrlódás keltette extrém hőterhelést, sokkal kisebb termikus sérülést szenvedve, mint a korábbi tesztek során. Az Indiai-óceán felett két hajtóművét sikeresen újraindítva függőleges helyzetbe manőverezte magát, majd a kijelölt zónában ellenőrzött módon a vízre érkezett, ahol az elvárásoknak megfelelően eldőlt és megsemmisült.
Ezzel szemben a Super Heavy első fokozat nem tudta maradéktalanul teljesíteni a visszatérési programját. A fékezést végző hajtóművek közül több nem gyulladt be a várt módon a „boostback burn” során, így a fokozat nem érte el a pontosan tervezett tengeri koordinátákat, és jóval a cél előtt a Mexikói-öbölbe csapódott. Mivel ezen a teszten még egyik fokozat visszanyerését sem tervezte operatívan megvalósítani a SpaceX, a kapott telemetriai adatok így is felbecsülhetetlen értékűek a mérnökök számára.
| Paraméter / Esemény | Részletek és adatok |
|---|---|
| Küldetés megnevezése | Starship Flight 12 (Block 3 / V3 első teszt) |
| Indítás helyszíne és ideje | Starbase Pad 2, Texas; 2026. május 22. |
| Rakéta teljes magassága | 407 láb (kb. 124 méter) |
| Maximális tolóerő | 18 millió font (Raptor V3 hajtóművek) |
| Hordozórakéta (Super Heavy) sorsa | Több hajtómű hibája miatt a tervezett előtt a Mexikói-öbölbe csapódott |
| Űrhajó (Ship) sorsa | Sikeres szuborbitális pálya és ellenőrzött landolás az Indiai-óceánon |
Globális és hazai visszhang
A tesztet világszerte óriási figyelem kísérte, az eseményen prominens személyiségek, köztük a NASA adminisztrációját képviselő Jared Isaacman is jelen volt. A nemzetközi szakértők kiemelik, hogy a hajtóművek részleges hibái ellenére a V3-as platform működőképesnek bizonyult. A magyar űrkutatási és csillagászati közösség, valamint a hazai technológiai szaklapok szintén kiemelten foglalkoztak a repüléssel, hiszen a Starship ezen verziója közvetlenül megalapozza az Artemis-program azon Holdra szállásait, amelyekben európai és közvetve magyar kutatási projektek is érintettek a jövőben.
Kilátások és a következő lépések
Elon Musk, a SpaceX vezérigazgatója „epikusnak” nevezte az indítást és a landolást, gratulálva a csapatának a közösségi médiában. A Flight 12 világossá tette, hogy az alacsony Föld körüli pálya stabil és rutinszerű eléréséhez, valamint a hordozórakéták indítótoronnyal történő sikeres elkapásához további finomhangolásokra és tesztrepülésekre van szükség. A SpaceX célja, hogy a hajtóművek megbízhatóságának javításával és a gyorsított gyártási folyamatokkal még az idei évben újabb V3-as prototípusokat bocsásson rendelkezésre.
