Több száz, korábban rejtve maradt völgyet kapcsol össze az a részletes domborzati térkép, amely a grönlandi jégtakaró mélyén fekvő sziklaágyat mutatja be.
A grönlandi jégtakaró vastagsága a legmélyebb pontjain a három kilométert is meghaladja, így az alatta fekvő domborzatot az emberi szem közvetlenül sohasem láthatja. Az eddigi topográfiai modellek sok helyen hiányosak voltak, vagy csak töredékesen ábrázolták az eltemetett domborzati formákat. Az új elemzési módszernek köszönhetően azonban a kutatóknak sikerült összekötniük a korábban elkülönülőnek tűnő völgyrendszereket.
Finom felületi hullámok árulkodnak a mélységről
A szakemberek egy újszerű eljárást, úgynevezett jégáramlási perturbációs analízist alkalmaztak a domborzat rekonstruálásához. Amikor a hatalmas jégtömeg áthalad egy mély völgy vagy magasabb gerinc felett, a sziklaágy formája apró, de mérhető nyomot hagy a jég felszínén. A műholdak és lézeres magasságmérők által rögzített finom dimbes-dombos szerkezetből pontosan ki lehet következtetni a jég alatti sziklaaljzat alakját.
A felmérés során a nyugat-központi régióban több olyan egyenes, hosszú kanyonrendszert sikerült azonosítani, amelyek létezéséről eddig nem volt tudomása a tudománynak. Ezeknek a formációknak a jelentős része még a jégtakaró kialakulása előtti időszakban keletkezett, így betekintést engednek a sziget évmilliókkal ezelőtti geológiai történetébe is.
Pontosabb előrejelzések a tengerszint változásáról
A jég alatti domborzat ismerete nem csupán őslénytani vagy geológiai szempontból érdekes, hanem kulcsfontosságú a klímamodellek finomításához. A subglaciális völgyek határozzák meg ugyanis az megolvadt víz elvezetését, és alapvetően befolyásolják, hogy a jégtömeg milyen sebességgel áramlik az óceán felé.
Amennyiben a jég alatti csatornákban szabadon haladhat az olvadékvíz, az csökkenti a jég és a szikla közötti súrlódást, ami felgyorsíthatja a gleccserek mozgását. Az új adatok segítségével a kutatók sokkal pontosabban ki tudják számítani, miként reagál majd a grönlandi jégtakaró a globális felmelegedésre és a hőmérséklet emelkedésére.
Nyitókép: NASA Earth Observatory/Lauren Dauphin, based on data from Chartrand et al.
