Az orosz technológiai piac újabb jelentős átalakulás előtt áll, miután Vlagyimir Putyin elnök bejelentette: a szankciókra válaszul az Oroszországban maradt külföldi technológiai cégeket „eltaposná”. A lépés hátterében az áll, hogy a nyugati szankciók miatt egyre több nemzetközi vállalat hagyja el az orosz piacot, vagy szorul vissza, miközben az orosz vezetés a hazai cégek megerősítésére törekszik.
2025 májusának végén Vlagyimir Putyin orosz elnök élesen bírálta azokat a nyugati technológiai cégeket, amelyek a háborús szankciók ellenére továbbra is jelen vannak Oroszországban. A Kremlben tartott üzleti találkozón Putyin kijelentette: elérkezett az idő, hogy „leszámoljanak” ezekkel a vállalatokkal, külön kiemelve a Microsoftot és a Zoomot. Az elnök szerint „egyszerűen meg kell fojtani őket”, és hangsúlyozta, hogy Oroszországnak tükörként kell reagálnia a Nyugat gazdasági nyomásgyakorlására, amely szerinte az orosz gazdaság „megfojtására” irányul. Putyin szavai válaszként hangzottak el egy orosz videókonferencia-cég vezetőjének felvetésére, aki azt kérte, hogy korlátozzák a nyugati versenytársak – például a Zoom és a Microsoft – tevékenységét, mivel ezek még mindig elérhetőek az orosz piacon, és jelentős versenyhátrányt okoznak a hazai cégeknek. Az orosz elnök szerint az orosz vállalatoknak és felhasználóknak fel kell hagyniuk a „rossz szokásaikkal”, vagyis a nyugati szolgáltatások igénybevételével, és inkább hazai alternatívákat kell választaniuk.
A 2022-es ukrajnai invázió után több száz nyugati cég vonult ki Oroszországból, de néhány technológiai óriás – például a Microsoft – szolgáltatásai továbbra is elérhetőek maradtak, főként a magánszektorban. A Zoom már 2022-ben felfüggesztette szolgáltatásait az orosz állami szektorban, majd később teljesen leállította az értékesítést, de a platformot továbbra is használják az országban. Az orosz hatóságok időközben több külföldi céget „ideiglenesen” államosítottak, és helyi oligarchák kezébe adták az irányítást. Putyin hangsúlyozta, hogy Oroszország eddig kedvező feltételeket biztosított a külföldi cégeknek, de a jövőben „tükörként” kell bánni velük, vagyis hasonló korlátozásokat vezethetnek be, mint amilyeneket a Nyugat alkalmaz Oroszországgal szemben. Az orosz kormány emellett törvényi szabályozást is előkészít, amely megnehezítené a kivonult nyugati cégek visszatérését, illetve az általuk eladott eszközök visszavásárlását.
A Kreml már korábban jelezte, hogy a háború miatt kivonult vállalatokat nem várják tárt karokkal, és a visszatérésüknek „ára lesz”. Az orosz piacot azóta főként hazai és kínai márkák uralják, a nyugati cégek helyét pedig helyi alternatívák töltötték be. A döntés várhatóan jelentős hatással lesz az oroszországi digitális ökoszisztémára, a helyi fejlesztők és startupok számára ugyanakkor új lehetőségeket is teremthet. A nemzetközi közösség aggodalommal figyeli a fejleményeket, hiszen a globális technológiai láncokban Oroszország továbbra is fontos szereplő marad, különösen a kiberbiztonság és a mesterséges intelligencia területén.
Összefoglalva: Putyin mostani fenyegetései egyértelműen azt jelzik, hogy Oroszország kész további lépéseket tenni a még jelen lévő nyugati technológiai cégek kiszorítására, miközben a hazai fejlesztéseket és alternatívákat támogatja. Ez a lépés tovább mélyítheti a szakadékot Oroszország és a nyugati technológiai szektor között, és jelentős hatással lehet az orosz digitális piac jövőjére is.
