Biztonsági aggályok miatt azonnali hatállyal száműzik a kínai állami hivatalokból a Microsoft egyedi operációs rendszerét. A kínai állambiztonsági minisztérium utasítására a szervezeteknek el kell távolítaniuk a kifejezetten Peking számára fejlesztett Windows 10 Government Edition változatot. A szigorú határozat hónapokkal hozza előre azt a kivezetési tervet, amelyet eredetileg 2027 februárjára ütemeztek a szoftvert gondozó vállalkozás szakemberei.
A döntés hátterében a technológiai önállóság megteremtése és az adatvédelmi kockázatok minimalizálása áll. Bár a minisztérium nem részletezte, pontosan milyen sérülékenységektől vagy adatszivárgási csatornáktól tartanak, az intézkedés egyértelműen jelzi a keleti nagyhatalom törekvését a nyugati szoftveres infrastruktúra teljes felszámolására. Az állami szervek dolgozóit meglepetésként érte az azonnali törlésről szóló utasítás, mivel a központi adminisztráció korábban hosszabb átmeneti időszakkal számolt.
Felgyorsított visszavonulás az állambiztonság utasítására
A szigorítás nem előzmények nélküli, ám az átállás ritmusa jelentősen megnövekedett. A kínai kormányzat az elmúlt évtizedben lépésről lépésre igyekezett kiszorítani a külföldi technológiát a stratégiai fontosságú területekről. Peking már 2014-ben betiltotta a Windows 8 beszerzését a kormányzati szerveknél, 2019-ben hároméves pultcsere-programot indított a külföldi PC-k lecserélésére, 2022-ben pedig a külföldi márkájú számítógépek teljes kivezetését írta elő a központi ügynökségek számára.
A folyamat felgyorsítása időzítés szempontjából is figyelmet érdemel, hiszen az utasítás alig néhány héttel az amerikai és a kínai elnöki találkozó előtt érkezett. A globális piacon a Microsoft egyébként 2025 októberében megszüntette a Windows 10 általános támogatását, így a kínai hivatalok számára kizárólag a speciálisan testreszabott kiadás maradt az egyetlen hivatalosan engedélyezett opció. A kivezetés előrehozása megmutatja, hogy a kínai vezetés még az elszigetelt, saját igényekre formált amerikai kódban sem bízik meg maradéktalanul, ha nemzeti adatvagyonról van szó.
Közös vállalkozásból a bizalmatlanság hálójába
A most száműzött szoftver története 2016-ig nyúlik vissza, amikor a Microsoft és a kínai állami tulajdonú China Electronics Technology Group megalapította a C&M Information Technologies (CMIT) nevű közös vállalatot. A vegyesvállalatban a kínai fél tartotta kezében a többségi tulajdonrészt, a cél pedig egy olyan operációs rendszer megalkotása volt, amely teljesíti a helyi kiberbiztonsági elvárásokat.
A Windows 10 Enterprise alapjaira épülő kiadásból eltávolították a fogyasztói funkciókat, mint például a OneDrive felhőtárhelyet és a különféle lakossági szolgáltatásokat. A rendszert úgy alakították át, hogy a frissítések és az aktivációs folyamatok Kína határain belül maradjanak, emellett a Microsoft titkosítási eljárásait kínai nemzeti algoritmusokra cserélték. A tesztüzem 2017-ben indult el a kínai vámhatóságnál és Sanghaj gazdasági bizottságánál. A szigorú testreszabás ellenére a pekingi döntéshozók végül úgy ítélték meg, hogy az amerikai kódalap jelenléte önmagában is kockázati tényezőt jelent.
Hazai operációs rendszerek veszik át a nyugati szoftver helyét
A Microsoft megoldásának visszaszorításával párhuzamosan a kínai szoftverfejlesztők komoly lehetőséghez jutnak. Az állami szerveknél már korábban megkezdődött a váltás a hazai fejlesztésű Linux-alapú rendszerekre, mint például a Kylin OS és a Unity Operating System (UOS). Ezek az operációs rendszerek a kínai állami elvárásokhoz illeszkednek, garantálva, hogy a forráskód feletti ellenőrzés teljes egészében az országon belül maradjon, miközben a Huawei is gőzerővel építi saját HarmonyOS ökoszisztémáját a PC-s szegmensben.
A központi beszerzések adatai szerint a júliusi állami hordozható számítógépes tendersorozaton a nyertes csomagok mindegyike kivétel nélkül hazai operációs rendszerrel volt felszerelve, a Windows 10 Government Edition pedig már opcióként sem szerepelt a kínálatban. Elemzők várakozása szerint ez a tendencia a jövőben még inkább megerősödik, ahogy Kína saját szoftveres és hardveres infrastruktúrát épít ki a közigazgatás védelmében.
Piacreakciók és a Microsoft álláspontja
A hír hatására a kínai tőzsdéken látványos emelkedésnek indultak a hazai szoftvergyártók részvényei. A Hunan Kylinsec és az Archermind árfolyama elérte a sanghaji tőzsdén engedélyezett maximális, 20 százalékos napi emelkedési limitet, míg a China National Software árfolyama 10 százalékkal ugrott meg. A befektetők arra számítanak, hogy a kormányzati megrendelések kieső részét teljes egészében a helyi piaci szereplők fogják betölteni.
A Microsoft reagált a sajtóértesülésekre. A cég szóvivője kijelentette, hogy a vállalat nem tud a terméket érintő semmilyen biztonsági incidensről, és a szoftver továbbra is megkapja a rendszeres biztonsági frissítéseket. Az amerikai technológiai óriás az elmúlt években fokozatosan csökkentette jelenlétét a keleti országban, több fióktelepét és közös vállalkozását is bezárta, miközben a geopolitikai feszültségek egyre inkább nehezítik a nyugati cégek működését a kínai piacon.
Források:
