A mesterséges intelligencia energiaéhsége miatt az amerikai adatközpontok földgázfogyasztása évtizedes távlatban két teljes ipari nagyhatalmat is leelőzhet. Az elemzések alapján az Amerikai Egyesült Államok területén működő létesítmények gázigénye 2035-re elérheti a napi 18 milliárd köblábat. Ez a mennyiség meghaladja Németország és Japán jelenlegi együttes lakossági és ipari felhasználását, ami komoly terhet ró a globális és a helyi energiainfrastruktúrára.
Amennyiben a jelenlegi előrejelzések megvalósulnak, az amerikai adatközpontok önálló egységként a világ ötödik legnagyobb földgázfogyasztójává lépnek elő. Ebben a rangsorban kizárólag olyan országok előznék meg őket, mint Kína, Oroszország, Irán, valamint az Egyesült Államok teljes nemzeti fogyasztása. Az iparági várakozások kilenc hónap alatt csaknem megduplázódtak, ami híven tükrözi, hogy a számítási kapacitások iránti kereslet lényegesen gyorsabban növekszik, mint ahogyan a megújuló energiaforrások integrálása haladni tud.
A villamosenergia-hálózat szűk keresztmetszete
A hálózati csatlakozások elhúzódó engedélyeztetése és a kapacitáshiány miatt a technológiai óriások kénytelenek alternatív megoldásokhoz nyúlni. A nagyvállalatok közvetlenül az adatközpontok mellé építenek saját gáztüzelésű erőműveket, hogy elkerüljék a többéves várakozási időket. Az így létesített helyszíni gázturbinás generátorok 2035-re önmagukban napi 2,9–3,4 milliárd köbláb gázt fogyaszthatnak el, ami megközelíti a teljes amerikai szektor mai teljes felhasználási szintjét.
Ugyanakkor a legnagyobb növekedést továbbra is a hagyományos elektromos hálózathoz csatlakozó létesítmények generálják. A hálózatra kapcsolt új kapacitások energiaigényének mintegy 69 százalékát várhatóan földgáztüzelésű erőművek biztosítják majd. Az amerikai adatközpontok így az elkövetkező évtizedben a földgázkereslet növekedésének második legfőbb hajtóerejévé válnak, közvetlenül a cseppfolyósított földgáz (LNG) exporttermináljai mögött.
Költségek és környezeti hatások
A fosszilis tüzelőanyagok iránti hirtelen megugró kereslet nemcsak az infrastruktúra kiépítését sürgeti, hanem a piaci árakra is közvetlen nyomást gyakorol. Míg a tőkeerős technológiai vállalkozások könnyedén kigazdálkodják a magasabb energiahordozó-árakat, a lakossági fogyasztók számára ez a villamosenergia-számlák drágulását hozhatja. A gázerőművek fokozott jelenléte ráadásul megnehezíti a szén-dioxid-kibocsátási célok teljesítését is.
Az adatközpontok folyamatos, megszakítás nélküli áramellátást igényelnek, amit a szél- és napszakfüggő megújuló források egyelőre nem tudnak önállóan garantálni. A gáztüzelésű erőművek gyors reagálási képessége és az olcsó amerikai kitermelés miatt a földgáz válik az átmeneti időszak elsődleges áramforrásává. Ez a tendencia azonban tartósan hozzáláncolja a digitális gazdaságot a hagyományos energiaszektorhoz.
