Kiszolgálók helyett használt okostelefonok: Forradalmi újrahasznosítás az adatközpontokban

datacenter-illustration

Az IT-szektor fenntarthatósági kérdései között egyre nagyobb hangsúlyt kap a hardvergyártáshoz köthető beépített karbonlábnyom csökkentése. A University of California San Diego (UCSD) kutatócsoportja a Google támogatásával egy olyan forradalmi eljárást dolgozott ki, amely a leselejtezett okostelefonok alaplapjait szerverfürtökké szervezi össze. A projekt rávilágított arra, hogy a néhány éves mobileszközök processzorai meglepően magas hatékonysággal képesek kiváltani a hagyományos, drága és nagy energiaigényű felhőszolgáltatásokat.

Okostelefonokból épített számítási platform a fenntarthatóságért

A fogyasztók többsége átlagosan négyévente cseréli le mobileszközeit, miközben azokban még kiváló állapotú, bőséges számítási kapacitással rendelkező processzorok, memóriamodulok és tárolók találhatók. A UCSD szakemberei által életre hívott kezdeményezés célja, hogy ezeket a kidobásra ítélt komponenseket egyfajta általános célú számítási platform formájában szülessenek újjá, csökkentve az elektronikai hulladék mennyiségét és az új szerverek gyártási környezeti terheit.

Így válnak a mobil alaplapok nagyteljesítményű klaszterekké

A folyamat során a kutatók teljesen megszabadítják az okostelefonokat a szükségtelen elemektől, például a kijelzőtől, az akkumulátortól, a kameráktól, a hangszóróktól és a külső háztól. Kizárólag a működéshez elengedhetetlen alaplapot tartják meg, amely a processzort (SoC) hordozza. Ezt követően az Android operációs rendszert egy általános célú Linux disztribúcióra cserélik, a hardvercsomópontok irányítását pedig a felhőkarbantartásban szabványnak számító Kubernetes rendszerre bízzák. Az elvégzett tesztek alapján a három évvel ezelőtti okostelefonok processzorai magasabb egymagos teljesítményt nyújtanak, mint az adatközpontokban elterjedt komoly többmagos szerverarchitektúrák core-jai.

Helyi felhő alternatíva a távoli szolgáltatók ellenében

A kutatás gyakorlati hasznot is hozott a UCSD falai között. Egy mindössze 20 darabos telefonklaszter már képes volt zökkenőmentesen kiszolgálni egy több mint 75 fős egyetemi osztály programozási feladatainak kiértékelését. Ez a megközelítés feleslegessé teszi a külső felhőszolgáltatások igénybevételét, ezáltal csökkenti a felmerülő üzemeltetési költségeket és minimalizálja az adatátviteli késleltetést. A szakemberek hosszú távú tervei között egy hatalmas, 2000 darab Google Pixel okostelefon alaplapjából álló helyi adatközpont felépítése szerepel, amely egyszerre több száz kutató és diák felhőalapú igényeit elégítheti majd ki.

A kutatási projekt legfőbb technikai paraméterei

Paraméter megnevezése Projekt részletei és mérőszámai
Fejlesztő intézmény University of California San Diego (UCSD)
Támogató vállalati partner Google
Felhasznált hardver típusa Google Pixel okostelefon alaplapok
Egy szerver kiváltásához szükséges mennyiség Körülbelül 25–50 darab okostelefon
Szoftverkörnyezet és vezérlés Linux operációs rendszer és Kubernetes klaszterkezelő
Tervezett maximális klaszterméret 2000 darabos céleszköz-állomány

A hazai piac környezettudatos törekvései

A kezdeményezés tanulságai a hazai felsőoktatásban és az informatikai szektorban is komoly visszhangra találhatnak. Magyarországon az elektronikai hulladék kezelése és a fenntartható IT-megoldások bevezetése kiemelt kormányzati és egyetemi fókuszba került. A hazai egyetemek számítástechnikai laborjai és kutatócsoportjai számára egy ilyen alacsony költségvetésű, de hatékony helyi klasztertechnológia kiváló alternatívát nyújthat az oktatási infrastruktúra fejlesztésére, miközben csökkenti a költséges külföldi felhőplatformoktól való függőséget.

Az alternatív adatközpontok jövőképe

Bár az egyedi node-architektúrák fenntartása és a szoftverek hordozhatóságának biztosítása hordoz magában némi adminisztrációs és mérnöki többletmunkát, a koncepció hosszú távú létjogosultsága vitathatatlan. A mobilprocesszorok kiváló egymagos teljesítménye és rendkívül alacsony fogyasztása miatt a jövőben a lokális, elosztott hálózatok és a kisebb oktatási-kutatási célú felhők egyre nagyobb arányban épülhetnek majd ilyen újrahasznosított technológiákra.