Meglepő részleteket fedett fel az Intel a dél-koreai szakmai konferencián a következő generációs számítási platformjáról. A készülő lapka nem csupán a hagyományos mobil kategóriában, hanem a humánfejlesztésű robotika és a fizikai mesterséges intelligencia területén is meghatározó szerepet kaphat.
Drasztikus ugrás a gépi tanulásban
Az Intel Razor Lake-AX platform a várakozások szerint 700 TOPS össz-számítási kapacitást nyújt majd az MI-feladatok elvégzése során. Ez a teljesítmény csaknem négyszerese a Panther Lake chipek 180 TOPS-os értékének, ami szembetűnő ugrás a mobil processzorok piacán. A számítási kapacitást elsősorban a megújult, beépített grafikus vezérlő és a megnövelt processzormag-komplexum együttes munkája biztosítja.
A rendszerarchitektúra egyik legfontosabb elemét az integrált grafikus egység jelenti, amely akár 32 Xe3-alapú magot is tartalmazhat a zászlóshajó modellben. Ez a felépítés biztosítja a valós idejű képfeldolgozáshoz és a komplex gépi látási folyamatokhoz szükséges sávszélességet, ami a modern autonóm rendszerek elengedhetetlen kelléke.
Visszatér a tokozásra szerelt memória
A szivárgások szerint az Intel ismét felhasználja a tokozásra integrált memóriamegoldást. A korábbi közlésekkel ellentétben a chipgyártó az LPDDR5X vagy LPDDR6 memóriamodulokat közvetlenül a processzormagok mellé helyezheti a Razor Lake-AX esetében. Ez a döntés jelentősen csökkenti a késleltetést, miközben biztosítja a hatalmas grafikus blokk által megkövetelt adatátviteli sebességet.
A komplex lapkaméret miatt a tokozás is rendkívül méretes lesz, a hírek szerint BGA-4326-os csatlakozófelületre épül. A gyártás során a vállalat a Foveros 3D és az EMIB összekötési technológiákat alkalmazza, hogy a különálló lapkákat egyetlen nagy teljesítményű rendszerlapkává fogja össze.
Piacra lépési ütemterv
A közölt ütemterv szerint a fejlesztések több lépcsőben érik el a piacot. Elsőként a Nova Lake alapú rendszerek érkeznek meg, míg a 700 TOPS-os teljesítményre képes Razor Lake-AX kereskedelmi premierje a tervek szerint az évtized második felében várható. A megoldással az Intel közvetlenül a nagy teljesítményű integrált processzorok szegmensét célozza meg.