Meglepő fordulat az Északi-sarkvidéken: megtorpant az olvadási időszak hosszabbodása

arcticmelttrend_20102023

Váratlan nyugalmi fázisba lépett az északi-sarkvidéki tengeri jég éves olvadási ciklusának alakulása. Bár a műholdas mérések kezdete óta évtizedeken át folyamatosan kitolódott a jeges időszakok közötti olvadás ideje, ez a folyamat 2010 körül megállt.

Az Északi-sarkvidék jégtakarója évtizedek óta határozott zsugorodási mintázatot mutatott: a tavaszi olvadás egyre korábban kezdődött, míg az őszi fagyás mind későbbre tolódott. A műholdas adatok tanúsága szerint a tengeri jég olvadási időszaka ma nagyjából 40 nappal hosszabb, mint az 1979-es mérések kezdetekor volt. A kutatók részletes vizsgálatai viszont arra mutatnak rá, hogy ezen növekmény túlnyomó része még 2010 előtt halmozódott fel.

Változó jégvastagság és energiaegyensúly

Az északi-sarkvidéki olvadási időszak hossza az elmúlt bő egy évtizedben az évenkénti ingadozások ellenére lényegében változatlan szinten maradt. A műholdas megfigyelések feldolgozása során a szakemberek megállapították, hogy az olvadási szezon korábbi megnyúlását elsősorban a fagyási időszak őszi eltolódása okozta, nem pedig a tavaszi olvadás korábbi kezdete.

A háttérben meghúzódó fizikai folyamatok megértéséhez a szakértők a térség energiaegyensúlyát vizsgálták meg. A korábbi évtizedekben, amikor a többéves, vastag jégréteg jelentős része elolvadt, a helyére lépő vékonyabb jégtakaró sokkal érzékenyebbé vált a környezeti hatásokra. Az elvékonyodott jég miatt a nyári időszakban a tenger több napsugárzást nyelt el, ami késleltette az őszi újjáéledést. Ugyanakkor az így kialakuló folyamatok egyúttal fokozottabb hőleadást is eredményeztek a légkör felé a sötét őszi hónapokban, ami jelenleg gátat szab a szezon további egyoldalú megnyúlásának.

Kiszámíthatatlan ingadozások kora

A trend stabilizálódása nem jelenti azt, hogy az Északi-sarkvidék tengeri jege visszanyerte volna korábbi állapotát. A többéves, vastag jégtakaró jelentős részének elvesztése miatt a fennmaradó vékonyabb jégréteg rendkívül sérülékeny maradt, így az egyes évek közötti kilengések sokkal szembetűnőbbé váltak.

A stabilizáció jelensége rávilágít arra, hogy a sarkvidéki éghajlati rendszerben komplex visszacsatolási mechanizmusok működnek. Bár a globális felmelegedés átfogó hatásai továbbra is jelen vannak, az olvadási időszak hosszának megtorpanása kulcsfontosságú támpontot nyújt a jövőbeli klímamodellek pontosításához.

Nyitókép: NASA Science