A globális hardverpiacon tomboló memóriaárak és az alkatrészhiány egészen extrém alternatív megoldásokra sarkallják a barkácsolókat. Egy polymatt nevű tartalomgyártó megelégelte a félvezetőpiac bizonytalanságait, és a modern szilíciumalapú chipek helyett inkább az 1950-es és 1960-as évek elfeledett technológiájához nyúlt vissza. A YouTube-ra feltöltött részletes videós bemutató tanúsága szerint a modder egy működő USB-meghajtót épített, amely az Apollo-program űrhajóiban használt, kézzel fűzött mágneses magmemóriát hívja életre, igaz, a mai szemmel értelmezhetetlenül apró, mindössze 64 bites kapacitással.
Szovjet vasgyűrűk és szilikonolaj a nyomtatott házban
A projekt alapját hatvannégy darab apró ferritgyűrű adja, amelyeket a készítő egy kiszuperált, régi szovjet számítógépből mentett ki. A mágneses magmemória működési elve szerint a vezetékekben futó elektromos áram megváltoztatja a gyűrűk mágneses polaritását, és az óramutató járásával megegyező vagy ellentétes irány határozza meg a bináris 0 vagy 1 értéket. A Subject Anchor néven is emlegetett mágneses magmemória óriási előnye a mai napig, hogy rázkódásálló, teljesen immunis a sugárzásra, és az adatok megőrzéséhez semmilyen tápellátást nem igényel.
A hajszálvékony huzalok kézi összefűzése elképesztő precizitást igényelt, a kész modul végül egy egyedi, CNC-vel megmunkált és Bambu Lab A2L 3D nyomtatóval készített burkolatba került. A nyomtatott ház belső kamráját a készítő teljesen feltöltötte szilikonolajjal. Ez a megoldás nemcsak látványos vizuális elemet ad az akril ablak mögött, hanem segít stabilan tartani a ferritgyűrűk hőmérsékletét is, ami elengedhetetlen a hibátlan bitváltásokhoz.
A vezérlés és az elméleti háttér
Mivel a mágneses magmemória kiolvasása destruktív folyamat – azaz a cella állapotának ellenőrzése egyúttal törli is a tárolt adatot –, a hardver köré komoly logikai áramkört kellett tervezni. A meghajtó lelke és az USB-interfész kezelője egy ESP32 mikrokontroller, a fizikai írást és olvasást pedig L293-as H-híd integrált áramkörök vezérlik. Ez a támogató elektronika gondoskodik arról, hogy az adatok kiolvasása után az értékek azonnal visszaíródjanak a gyűrűkbe.
| Jellemző | Kézműves USB-meghajtó | Apollo Guidance Computer (1966) |
|---|---|---|
| Memória típusa | Mágneses magmemória (RAM) | Mágneses mag- és fonott kötélmemória |
| Teljes kapacitás | 64 bit (8 bájt) | Körülbelül 74 kilobájt (ROM) + 4 kilobájt (RAM) |
| Adatbiztonság | Sugárzásálló, nem volatilis | Sugárzásálló, nem volatilis |
| Szigetelés | Szilikonolaj-fürdő | Műgyanta kiöntés |
Bár maga a mikrokontroller beépített flash memóriája milliószor nagyobb kapacitású, mint a rákötött retro hardver, a rendszer kizárólag a kézzel fűzött hálót használja adattárolásra. A tesztek során a meghajtó hibátlanul vizsgázott: a PC-hez csatlakoztatva egyetlen, core.txt nevű fájl jelenik meg a kijelzőn, amelynek tartalma a számítógép lekapcsolása és az USB-kábel kihúzása után is teljesen érintetlen marad.
