Ausztrália sűrű növényzettel borított, meredek sziklafalaival szabdalt tájain a gyalogos régészeti felmérések rendkívül lassan haladnak. A Sydney-i Egyetem és az Ausztrál Múzeum szakemberei a Dharug Custodian Aboriginal Corporation őslakos közösséggel együttműködve lézeres távérzékeléssel szerelt drónokat vetettek be a nehéz terepen. A levegőből kibocsátott lézerimpulzusok áthatolnak a fák lombkoronáján, és a felszín pontos, háromdimenziós modelljét hozzák létre.
Ismeretlen sziklaereszek és vörös kézlenyomatok
A domborzati adatok elemzése során a kutatók azonosították a potenciális sziklaereszeket és barlangokat. A helyszíni ellenőrzések során három olyan korábban nyilvántartásba nem vett őslakos lelőhelyet találtak, amelyek vörös kézstencileket, sziklaművészeti alkotásokat és kőeszközöket őriztek meg. A vizsgálat Emellett hat már ismert sziklaeresz koordinátáit is pontosította, felülírva a korábbi, kevésbé precíz adatbázisokat.
Hatékonyabb örökségvédelem a magasból
A Kék-hegység területén több mint kétszáz ismert régészeti helyszín található, de becslések szerint a régió alig tíz százalékát térképezték fel alaposan. A lézeres légi szkennelés és a térinformatikai modellezés ötvözése lecsökkenti a terepi kutatások idejét, és lehetővé teszi az őslakos kulturális örökség hatékonyabb védelmét.