A mai okostelefonok korában természetesnek vesszük, hogy egy gigantikus számítási kapacitással rendelkező, állandóan online szuperszámítógép lapul a zsebünkben. Az 1980-as évek elején azonban a hordozható programozhatóság és az útközbeni információellátás gondolata még teljesen elképesztő, futurisztikus elképzelésnek számított. Miközben a monstrum, 10-20 kilós asztali rendszerek uralták a piacot, megjelent a mérnökök és fejlesztők egy szűk csoportja, akik szembementek az akkori trendekkel. Elindult a miniatürizálási hullám, amely megalapozta a modern mobile computing világát.
A zsebszámítógépek (HHC) felemelkedése
A hordozható számítástechnika hajnala szorosan összefüggött a programozható zsebszámológépek evolúciójával és a japán gyártók mikrominiatürizálási sikereivel. Az igazi áttörést az hozta el, amikor a gyártók képesek voltak egy teljes értékű BASIC interpretert, teljes QWERTY billentyűzetet és folyadékkristályos (LCD) kijelzőt préselni egy alig zsebkönyv méretű készülékbe. Ezzel megszületett a hand-held computer (HHC), vagyis a kéziszámítógép kategória.
Az american és nemzetközi szaklapok, mint például a neves BYTE magazin 1981 januári száma, azonnal felismerték az ebben rejlő óriási lehetőségeket. Chris Morgan főszerkesztő korabeli vezércikkében úgy fogalmazott, hogy a számítástechnika rajongói évek óta álmodoztak egy olyan gépről, amely elég kicsi ahhoz, hogy elférjen egy zsebben, mégis elég erős ahhoz, hogy ellássa a nagyméretű mikroszámítógépek feladatait. Ez az álom 1980 és 1981 fordulójára vált kézzelfogható valósággá, amikor egyszerre több radikális modell is megjelent a piacon.
A nyolcvanas évek úttörő zsebhardverei
A piacot kezdetben néhány domináns gyártó és azok átmárkázott verziói alakították. A korai korszak legfontosabb mérföldkövei a következő eszközök voltak:
- Radio Shack TRS-80 Pocket Computer (PC-1): Az 1980-as évek egyik legnagyobb szenzációja. A Sharp által tervezett (Japánban Sharp PC-1211 néven futó) gép mindössze kb. 170 grammot nyomott, 24 karakteres alfanumerikus LCD kijelzővel, teljes billentyűzettel és a ROM-ba épített BASIC nyelvvel rendelkezett. Bár mindössze 1,5 kilóbájt (KB) RAM-mal gazdálkodott és apró gombelemekkel üzemelt, hatalmas előrelépést jelentett: a felhasználók végre valódi, komplex BASIC kódokat futtathattak egy hordozható eszközön, mindezt megfizethető, 250 dolláros áron.
- Panasonic / Quasar HHC: A BYTE magazin korabeli elemzése szerint ez a gép mérnöki szempontból az egyik legimpozánsabb innováció volt. A konkurens modellekkel ellentétben nem CMOS, hanem egy szabványos, de rendkívül alacsony fogyasztásúra optimalizált 6502-es processzort használt. Felhasználó által definiálható billentyűkkel, valós idejű órával (RTC) és megszakítás nélküli memóriatárolással büszkélkedhetett, sőt, opcionális interfész egységgel akár színes televízióra is rá lehetett kötni.
- Sinclair ZX80: Bár szigorúan véve nem zsebgép volt (mivel külső tápellátást és TV-kijelzőt igényelt), a maga ultra-kompakt, könnyű kialakításával és hihetetlenül alacsony, 200 dolláros árával Angliában és Amerikában is pillanatok alatt tömegőrületté vált. Diákok és kezdők ezrei tanultak meg ezen programozni a beépített BASIC könyv segítségével, dacára az olyan kezdeti gyerekbetegségeknek, mint a programfuttatás közbeni képernyő-villanások.
- Epson HX-20: Bár méretét tekintve inkább a mai notebookok ősatyja (nagyjából egy A4-es lap méretével), 1981-es bejelentésekor megdöbbentette az iparágat. Beépített LCD kijelzőt, teljes értékű billentyűzetet, újratölthető akkumulátorokat, sőt egy beépített mikrokazettás egységet és egy apró mátrixnyomtatót is tartalmazott – mindezt egyetlen hordozható csomagban.
Összehasonlító áttekintés
| Típus / Modell | Megjelenés éve | Processzor | Kijelző | Alap memória (RAM) | Főbb extra jellemzők |
|---|---|---|---|---|---|
| Radio Shack TRS-80 PC-1 | 1980 | Sharp egyedi 4 bites | 24 karakteres alfanumerikus LCD | 1,5 KB | QWERTY billentyűzet, ROM-ba épített BASIC interpreter, ultra-könnyű kivitel. |
| Panasonic / Quasar HHC | 1980 / 1981 | Standard 6502 | Egysoros folyadékkristályos LCD | Bővíthető | Valós idejű óra (RTC), megszakítás nélküli memória, TV-interfész opció. |
| Epson HX-20 | 1981 | Iker Hitachi 6301 | 120×32 pixeles LCD | 16 KB (bővíthető) | Beépített mikrokazettás egység, beépített miniatűr mátrixnyomtató. |
| Sinclair ZX80 | 1980 | Zilog Z80 (3,25 MHz) | Külső TV csatlakozás (monokróm) | 1 KB | Membrán billentyűzet, rendkívül alacsony ár, hálózati adapteres működés. |
Technológiai trendek: A japán dominancia és az adatkommunikáció
A zsebszámítógépek gyors fejlődése szorosan összefüggött a globális piaci verseny átrendeződésével. Ahogy azt a BYTE korabeli belső információi is mutatták, a japán vállalatok (mint a Sharp, a Casio vagy a Seiko) elképesztő precizitással és agresszivitással léptek be a személyi számítógépes piacra. Ez a nyomás az amerikai óriásokat is lépésre kényszerítette; a Commodore például az utolsó pillanatban állította le saját zsebgép-projektjét, hogy minden kapacitását a rendkívül sikeres és olcsó VIC-20 asztali mikroszámítógépre összpontosítsa.
A miniatürizálás nemcsak a programozható eszközöket, hanem az intelligens terminálokat is elérte. Bob Doyle és Jeff Rochliss ekkoriban fejlesztették ki a Microterminal nevű zsebméretű, akkumulátoros egységet. Ez az egysoros kijelzővel és beépített modemmel ellátott eszköz (amelyet 300 dollár alatti ára miatt szinte bárki megengedhetett magának) már képes volt arra, hogy egy szabványos telefoncsatlakozón keresztül távoli adatbázisokat érjen el, híreket fogadjon, vagy elektronikus üzeneteket küldjön.
Az online szolgáltatások hajnala: Otthoni bankolás 1981-ben
Bár ma a fintech és a mobilbank világát éljük, a „hálózatra kapcsolt társadalom” első gyakorlati lépéseit már ekkor megtették. Knoxville-ben (Tennessee állam) a United American Bank, a Radio Shack és a CompuServe hálózat egy közös, úttörő kísérletbe kezdett: elindították az első otthoni banki szolgáltatást (Express Information bank-at-home).
Havi 15–25 dolláros díjért a felhasználók egy TRS-80 Color Computer segítségével csatlakozhattak a bank központi rendszeréhez. Az otthon kényelméből elérhetővé váltak a számlainformációk, a napi kamatlábak, a pénzügyi tanácsadás, sőt a számlafizetés és a hiteligénylés is. A CompuServe ezen felül országos és nemzetközi híreket, valamint folyamatos tőzsdei árfolyamokat biztosított a rendszeren keresztül.
Összegzés és örökség
A nyolvanas évek elejének zsebszámítógépei mai szemmel nézve persze erősen korlátozottak voltak a maguk néhány kilóbájtos memóriájával és egysoros kijelzőivel. Ugyanakkor ezek a gépek bizonyították be először, hogy a számítástechnika nem feltétlenül az íróasztalhoz vagy a géptermekhez kötött privilégium.
A hand-held eszközök egyenes utat nyitottak a kilencvenes évek ikonikus tenyérgépei (PDA-k) felé – mint a Psion, a HP 95LX, az Atari Portfolio vagy a Palm Pilot –, amelyek végül a 2000-es évekre közvetlenül beleolvadtak a modern okostelefonok technológiai DNS-ébe. Ami 1981-ben még mérnöki csoda és sci-fibe illő kísérlet volt, az mára a mindennapi valóságunkká vált.
