Évekig félrevezethették a felhasználókat a megszokott statisztikák, miközben merevlemezek százezrei mondták fel a szolgálatot. Egy független szakértői kutatás most több mint 443 ezer adatközponti merevlemez adatait elemzi, kiderítve, melyik márka bírja valójában a legtovább a terhelést.
A felhőtárhely-szolgáltató Backblaze nyilvános adatbázisára épülő elemzést az Essex-i Egyetem kutatója, Christoph Siemroth és a Sungkyunkwan Egyetemen dolgozó Yeomyung Park készítette el. A szakemberek az IEEE Transactions on Cloud Computing folyóiratban publikálták az eredményeiket, amelyek alapjaiban kérdőjelezik meg a nyers meghibásodási mutatók korábbi értelmezését.
Hogyan torzították a nyers számok a valóságot?
A Backblaze negyedéves jelentései hosszú ideje az adattárolási iparág legfontosabb viszonyítási pontjainak számítanak, ám a kutatók rámutattak egy alapvető hiányosságra. A szolgáltató negyedéves beszámolói mindig az éppen működésben lévő merevlemezeket vetik össze egymással, ami torzít. Az egyes gyártók meghajtói ugyanis eltérő korszakokban kerültek be a szerverparkba. A HGST egységei főként 2014-ben vezették a telepítéseket, a Seagate 2015 és 2020 között dominált, míg a Toshiba 2023-ban, a Western Digital pedig 2024-ben adta a legtöbb új meghajtót.
A nyers statisztika emiatt az idősödő Seagate és HGST modelleket hasonlította össze a lényegesen fiatalabb Toshiba és Western Digital egységekkel. A kutatók éppen ezért regressziós modelleket alkalmaztak, kontrollálva az kor szerinti életkort, a kapacitást, a méretet és az üzemi hőmérsékletet. Az elemzésből kiderült, hogy 146 943 merevlemez – a teljes minta csaknem harmada – úgy került ki a rendszerből kapacitásbővítés miatt, hogy soha nem hibásodott meg.
A HGST az élen, a Toshiba öt év után bukik el
Az azonos feltételek mellett elvégzett összehasonlítás egyértelmű különbségeket mutatott ki a gyártók teljesítménye között. A legmegbízhatóbb márkának a HGST bizonyult, amelynek meghibásodási aránya mindössze 41 százaléka a Seagate mutatójának. A második helyen a Western Digital végzett 52 százalékos relatív hibaaránnyal. Mivel a Western Digital még 2012-ben felvásárolta a HGST-t, a két márka technológiai rokonsága jól magyarázza a hasonlóan kedvező eredményeket. Különösen érdekes ez annak fényében, hogy önálló HGST márkájú egységek újként már nem vásárolhatók meg.
A rangsor másik végén a Toshiba foglalta el az utolsó helyet, a Seagate-nél is magasabb, 107 százalékos relatív meghibásodási rátával. A Seagate és a Toshiba merevlemezei lényegében kétszer olyan gyakran hibásodnak meg, mint a Western Digital és a HGST termékei. A Toshiba esetében a kutatók egy rendkívül szembetűnő jelenséget is megfigyeltek: amint a meghajtók elérik a 60 hónapos, azaz ötéves üzemi kort, a havi meghibásodási arányuk több mint négyszeresére ugrik. Az 50 és 100 hónap közötti életkorban a Toshiba egységeknél ezerből 5-6 darab ment tönkre havonta, miközben a másik három márkánál ez a szám 2,5 alatt maradt. A Seagate meghajtói ezzel szemben fiatalon mutattak magasabb hibaarányt, de az idő előrehaladtával ez a mutató stabil maradt.
A hőmérséklet és a kapacitás rejtett hatásai
A tanulmány nemcsak a márkák közötti különbségeket tárta fel, hanem a működési környezet és a technológiai felépítés hatásait is számszerűsítette. Az átlagos üzemi hőmérséklet minden egyes Celsius-fokos emelkedése 2,1 százalékkal növelte a meghibásodási kockázatot. Ez tízfokos hőmérséklet-növekedés esetén már nagyjából 23 százalékos többletkockázatot jelent, ami rávilágít a megfelelő hűtés elengedhetetlen szerepére.
A tárolókapacitás növekedése meglepő módon pozitív hatással volt a tartósságra. Minden egyes plusz terabyte kapacitás nagyjából 3,4 százalékkal csökkentette a meghibásodási arányt. A szakértők szerint ez a jelenség a nagyobb kapacitású, modernebb meghajtókban alkalmazhat héliumtöltésnek és az újabb gyártástechnológiájú író-olvasó fejeknek köszönhető.
Bár az elemzés kizárólag adatközponti, 24 órás terhelés alatt álló merevlemezekre terjedt ki, a levont tanulságok a lakossági és vállalati vásárlók számára egyaránt fontosak. A pontos környezeti kontroll és a megfelelő modellválasztás alapvetően befolyásolja az eltárolt adatok biztonságát.
