Iparági mérföldkőhöz érkeztünk, hiszen a kaliforniai félvezetőgyártó olyan lépésre szánta el magát, amelyre az x86-os architektúra történetében rendkívül ritkán akadt példa. Az Intel átadta az Atom osztályú x86-os processzormagok regiszter-átviteli szintű (RTL) kódját a RosaicLabs nevű startupnak. A meglepő üzleti megállapodás közvetlen utat nyit a fiatal cég előtt, hogy teljesen egyedi, saját igényekre szabott processzorokat tervezzen az általánosan elterjedt x86-os utasításkészlet alapjain.
Az x86-os x86-64 architektúra licenctoga felett évtizedek óta elszántan őrködik az Intel és az AMD. A zárt ökoszisztéma miatt a piacon szinte lehetetlen volt külső szereplőként teljesen új, x86-alapú chippel megjelenni, hacsak egy vállalat nem rendelkezett régebbi cross-licenc megállapodással. Ez a szigorú megközelítés éles ellentétben áll az ARM vagy a RISC-V üzleti modelljével, ahol a szellemi tulajdon (IP) és a magok RTL-kódja megvásárolható, majd szabadon integrálható egyedi rendszerekbe (SoC). Az Intel mostani döntése éppen emiatt bír kiemelkedő jelentőséggel, hiszen a RosaicLabs számára biztosított hozzáférés pontosan ezt az ARM-stílusú rugalmasságot hozza el az x86 világába.
Az RTL-kód átadásának háttere és az Atom magok öröksége
A megszerzett regiszter-átviteli szintű (RTL) kód lényegében a processzormag teljes hardveres tervrajza. Ez a szint leírja, miként áramlik az adat a regiszterek között, és hogyan hajtódnak végre a logikai műveletek az áramkörben. Ennek birtokában a RosaicLabs mérnökei nem csupán egy kész, fizikai lapkát kapnak, amit beforraszthatnak egy áramköri lapra, hanem a chip alapvető logikai szerkezetét módosíthatják. A startup így saját gyorsítókat, egyedi I/O vezérlőket és speciális interfészeket integrálhat közvetlenül a meglévő Intel Atom magok köré.
Az Intel Atom architektúrája az elmúlt másfél évtizedben hatalmas fejlődésen ment keresztül. A kezdeti, kis teljesítményű netbookokba szánt felépítésből mára rendkívül hatékony, kis fogyasztású, mégis magas utat bejáró processzormag-család fejlődött ki. Ezek a magok alkotják a mai hibrid Intel processzorok hatékonyságra optimalizált E-magjait (E-cores) is, mint amilyenek a Gracemont, Crestmont vagy Skymont architektúrák. A RosaicLabs számára átadott technológia pontos generációját a felek egyelőre nem részletezték, de a chipek kis mérete és kiváló energiahatékonysága ideális alapul szolgál a speciális, alacsony fogyasztású beágyazott rendszerekhez.
Mesterséges intelligencia és peremhálózati számítások a fókuszban
A RosaicLabs célja nem a hagyományos asztali PC-k vagy a nagyteljesítményű szerverek piacának meghódítása. A startup olyan célszerszámok és élvonalbeli chipkonfigurációk fejlesztésére fókuszál, amelyek az élvonalbeli peremhálózati (Edge Computing) feladatokat, az ipari automatizációt és a helyi mesterséges intelligencia gyorsítást szolgálják ki. Az x86-os utasításkészlet alkalmazása óriási szoftveres előnyt jelent: a már létező, több évtizede épülő ipari szoftverpark és kódalap különösebb emuláció vagy átírás nélkül futtatható az új hardveren.
A fejlesztés a félvezetőipari trendekbe is illeszkedik. Ahogy a hálózati végpontokon egyre több adatot kell valós időben feldolgozni, úgy nő az igény az olyan specifikus lapkák iránt, amelyek az általános célú számítási feladatokat x86 magokon futtatják, míg a gépi tanulási és adatfeldolgozási mátrixműveleteket saját céláramkörökre szervezik ki. A RosaicLabs a licencelt Intel Atom alappal pontosan ezt a piaci rést igyekszik betölteni.
| Jellemző | Hagyományos x86 Licencelés | Intel – RosaicLabs Megállapodás |
|---|---|---|
| Hozzáférés szintje | Kész processzorok vagy szigorú cross-licencek | RTL-kód (Regiszter-átviteli szintű hardverleírás) |
| Testreszabhatóság | Egyáltalán nem módosítható a maglogika | Egyedi SoC tervezhető a licencelt magok köré |
| Célterület | Szerverek, PC-k, laptopok | Edge AI, beágyazott rendszerek, célszámítógépek |
| Szoftveres kompatibilitás | Nativ x86 / x86-64 támogatás | Nativ x86 kompatibilitás saját gyorsítókkal |
A hazai hardverpiac és a fejlesztői közösség kilátásai
Magyarországi szempontból az x86-os architektúra szélesebb körű megnyitása hosszabb távon a beágyazott rendszereket fejlesztő hazai mérnöki műhelyek és ipari szereplők számára is tartogathat lehetőségeket. Az autóipari és ipari automatizálási szektorban működő magyar vállalatok jelenleg nagyrészt ARM vagy RISC-V alapú mikrokontrollerekre és SoC-kra támaszkodnak, ha egyedi architektúrára van szükségük. Amennyiben a RosaicLabs modellje sikeresnek bizonyul, az x86-os kompatibilitást kínáló, egyedileg szabott lapkák alternatívaként jelenhetnek meg a speciális ipari vezérlők és élhálózati eszközök piacán.
Az Intel lépése egyben stratégiai váltást is jelez a vállalat saját Foundry üzletágának és IP-értékesítési stratégiájának életében. Azáltal, hogy a cég megnyitja a régebbi vagy specifikus architektúráit a külső tervezők előtt, új bevételeket generálhat, miközben az x86-os ökoszisztémát védi az ARM és a nyílt forráskódú RISC-V térnyerésével szemben. A RosaicLabs és az Intel együttműködésének első fizikai chipes eredményei a következő években mutatkozhatnak meg a piacon.
