Belgiumi erdőtűz a High Fens védett lápvidékén: sikerült megfékezni a lángokat

hurrikanok-es-erdotuzek

Hétnapos küzdelem után sikerült megfékezni Belgium újkori történetének legnagyobb erdőtüzét a High Fens természetvédelmi területen. A pusztító belgiumi erdőtűz több mint háromezer hektáron hamvasztotta el a fenyveseket és a védett tőzeglápokat Liège tartományban. Bár a lángok terjedését megállították, a hatóságok figyelmeztetnek: a föld alatti parázslás miatt még hetekig tartó oltási munkákra lesz szükség.

A tűzvész augusztus 14-én, péntek kora délután lobbant fel Baelen település közelében, majd a szélrohamok és a rendkívüli nyári szárazság miatt terjedt át a High Fens (Hautes Fagnes) természetvédelmi parkra. A terület Belgium legjelentősebb ökológiai rezervátuma, amely évezredek alatt kialakult tőzeglápoknak és ritka növényfajoknak ad otthont. A katasztrófahelyzet nagyságát jelzi, hogy Fülöp belga király is a helyszínre látogatott, miközben több mint háromszázötven tűzoltó, a katonaság és számtalan önkéntes küzdött a lángokkal.

Légi kötelékek és gazdálkodók összefogása a mocsaras terepen

A mentési munkálatokat jelentősen nehezítette a lápvidék ingoványos és nehezen járható domborzata, amely meggátolta a nehéz tűzoltó gépjárművek haladását. A hivatásos egységek munkáját a környékbeli gazdálkodók segítették, akik saját traktorjaikkal és lajtos kocsijaikkal szállítottak vizet a nehezen megközelíthető gócokhoz. A szárazföldi erők korlátai miatt a légi támogatás vált a műveletek központi elemévé.

Hét légi jármű – köztük belga, német, norvég és svéd helikopterek és repülőgépek – vett részt a folyamatos vízbevetésekben. A holland királyi légierő két Chinook helikopterrel csatlakozott a műveletekhez, miközben a belga szövetségi rendőrség helikoptere koordinálta a légi forgalmat. A légi bevetéseket a csütörtöki nap folyamán sikerült a leghatékonyabban kihasználni, lezárva a tűzfészkeket a nyugati szektorban, miközben a keleti oldalon még folytatódtak a célzott oltások.

A tőzegtűz alattomos veszélyei a föld alatt

Bár a nyílt lángok terjedését sikerült elfojtani, Liège tartomány kormányzójának hivatalos tájékoztatása szerint az operatív munka jellege most megváltozott. A High Fens sajátos talajszerkezete miatt a tűz behatolt a mélyen fekvő tőzegrétegekbe. A tőzeg gázosodása és föld alatti parázslása láthatatlanul terjedhet tovább, ami jelentős szén-monoxid-kockázatot és újbóli fellángolásokat idézhet elő. Emiatt a terület teljes eloltása heteket vagy akár hónapokat is igénybe vehet.

A sűrű füst és a korlátozott látási viszonyok miatt több szomszédos településen, így Waimes és Bütgenbach térségében lakossági korlátozásokat léptettek életbe. Mintegy hatszáz lakost evakuáltak a német határ közeléből. Sourbrodt lakói már visszatérhettek otthonaikba, ám Küchelscheid és Leykaul lakosai számára a megelőző óvintézkedések továbbra is érvényben maradnak. Éjszakánként a polgári védelem hőkamerás drónjaival pásztázzák a terepet a rejtett forró pontok azonosítására.

Nemzetközi segítségnyújtás az európai polgári védelmen keresztül

A High Fens védett területét ért katasztrófa az európai összefogás fontos állomása lett. Miután a tűzvész kiterjedése meghaladta a helyi kapacitásokat, Belgium aktiválta az Európai Unió Polgári Védelmi Mechanizmusát. A felhívásra Németország, Hollandia, Luxemburg, Svédország és Norvégia küldött speciális mentőcsapatokat és felderítő egységeket.

A szomszédos Luxemburgban interminiszteri értékelő csoportot hívtak össze, mivel az uralkodó szélirány a határ túloldalára repítette a füstöt. Bár közvetlen egészségkárosító hatást nem mutattak ki a mérések, a lakosságot elővigyázatosságra intették. A nemzetközi segítségnyújtás sikerét jelzi, hogy a német tűzoltó egységek csütörtök este megkezdhették a hazatérést, helyüket átadva a helyi belga erőknek.

Klímaváltozás és az aszályos nyarak növekvő kockázata

Az ökológusok és a genti egyetem kutatói szerint a mostani katasztrófa rámutat Belgium és Északnyugat-Európa növekvő sebezhetőségére. Jan Baetens, az egyetem tűzkutatója kiemelte, hogy augusztus közepéig már 234 erdőtüzet regisztráltak az országban 2026-ban, ami több mint kétszerese a 2025-ös teljes éves számnak, és csaknem négyszerese a hosszú távú átlagnak. Míg korábban a tüzek főként tavasszal jelentkeztek, idén az esetek közel nyolcvan százaléka a nyári kánikula idején történt.

A szakértők emlékeztetnek, hogy a tüzek mintegy kilencvenöt százalékát emberi figyelmetlenség vagy véletlen váltja ki. A természetvédelmi park 4500 hektáros teljes területéből mintegy 3000 hektár vált a lángok martalékává, ami megközelíti az 1911-es történelmi léptékű pusztítást. A tőzeglápok évezredes ökoszisztémájának helyreállítása rendkívül lassú folyamat, így a mostani belgiumi erdőtűz környezeti hatásai még évtizedekig érezhetők lesznek.