Az emberiség évtizedek után ismét elhagyta az alacsony Föld körüli pályát, és az Artemis II küldetés keretében négy asztronauta száguld a Hold felé. A NASA legfrissebb jelentései szerint a küldetés eddigi szakasza szinte tankönyvbe illő pontossággal zajlik. Az Orion űrhajó fedélzetéről sugárzott nagyfelbontású felvételek nemcsak a mérnökök számára szolgálnak kritikus adatokkal, hanem a nagyközönség számára is eddig soha nem látott perspektívából mutatják meg bolygónkat és kísérőnket.
A Föld nappali és éjszakai arca az Orion szemével
Az Orion űrhajó kamerái különleges pillanatokat örökítettek meg a távolodás közben. A NASA által közzétett galériában jól látható a Föld nappali oldala, ahol a felhőzet textúrája és az óceánok mélykék színe dominál, de még látványosabbak az éjszakai felvételek. Ezeken a képeken a kivilágított metropoliszok hálózata rajzolódik ki, bizonyítva az optikai rendszerek rendkívüli fényérzékenységét és felbontását. A felvételek célja nem csupán a látvány: a navigációs kamerák kalibrálása és a csillagkövető rendszerek pontosságának ellenőrzése zajlik ezekben a percekben is.
Zökkenőmentes haladás a Hold körüli pálya felé
A technikai paraméterek alapján az űrhajó minden rendszere az elvárt tartományon belül üzemel. A korábbi tesztrepülések során tapasztalt hőpajzs-kopási aggályok után a mérnökök most fokozott figyelemmel kísérik az Orion szerkezeti integritását. Az eddigi adatok megnyugtatóak: a létfenntartó rendszerek stabilak, az energiatermelés pedig optimális. A küldetés olyannyira gördülékenyen halad, hogy az irányítóközpontban már olyan másodlagos technikai kérdések is napirendre kerültek, mint a vizelet-újrahasznosító rendszer kísérleti üzemmódja és a hulladékkezelési protokollok finomhangolása a mélyűrben.
| Paraméter | Részletek / Állapot |
|---|---|
| Űrhajó típusa | Orion MPCV |
| Személyzet létszáma | 4 fő (Reid Wiseman, Victor Glover, Christina Koch, Jeremy Hansen) |
| Aktuális fázis | Hold felé tartó transzlációs szakasz |
| Képfelbontás | 4K UHD (optikai és navigációs szenzorok) |
| Rendszerállapot | Névleges (Nominal) |
A mindennapi élet kihívásai a mélyűrben
Bár a technikai rendszerek hibátlanok, az asztronautáknak meg kell küzdeniük az űrben tartózkodás fizikai realitásaival. Az Ars Technica beszámolója szerint a küldetés során felmerült apróbb kellemetlenségek közé tartozik a vizeletkezelő rendszer egy szelepének jegesedése, ami azonban nem veszélyezteti a missziót. Ez a probléma rávilágít arra, hogy a NASA mennyire szigorú protokollokat követ: minden apró eltérést dokumentálnak és elemeznek, hogy a későbbi, Holdon való leszállást célzó Artemis III során már semmi ne okozhasson meglepetést.
Magyar tudományos háttér az Artemis-programban
Bár az Artemis II fedélzetén nincs magyar űrhajós, a hazai tudományos közösség aktív figyelemmel kíséri az eseményeket. A magyar kutatóintézetek, köztük a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont, korábban fontos dozimetriai (sugárzásmérési) adatokat szolgáltattak a Hold körüli környezetről az Artemis I küldetés során használt MARE kísérlettel. Az Orion mostani repülése során gyűjtött sugárzási adatok közvetlenül segítik a jövőbeli magyar űrhajós, a HUNOR program résztvevőinek felkészítését is a mélyűri viszonyokra.
A következő mérföldkő
A következő napokban az Orion eléri a Hold túlsó oldalát, ahol a gravitációs lendítőerőt kihasználva indul majd vissza a Föld felé. Ebben a szakaszban várhatóan megszakad a közvetlen rádiókapcsolat az űrhajóval, amíg az el nem hagyja a Hold takarását. Ha a visszatérés és a csendes-óceáni landolás is ilyen sikeres lesz, a NASA zöld utat kaphat a 2020-as évek végére tervezett állandó holdbázis, a Gateway kiépítéséhez.
Nyitókép: NASA/Reid Wiseman
