Gyökeres változást hozhat az orvosi elektronika környezetterhelésében a fejlesztés korai szakaszában alkalmazott fenntartható megközelítés. Az Európai Unió SUSTRONICS projektjének keretében végzett átfogó vizsgálatok kimutatták, hogy az intelligens anyagválasztás és a tudatos öko-tervezés akár 65 százalékkal mérsékelheti a gyógyászati berendezések szén-dioxid-kibocsátását és erőforrás-fogyasztását. Ez az eredmény rávilágít arra, hogy a fenntarthatósági szempontokat nem a termékek életciklusának végén, a hulladékkezelésnél kell érvényesíteni, hanem már a legkorábbi tervezőasztalon.
A modern egészségügyi ellátás elképzelhetetlen bonyolult elektronikai berendezések, diagnosztikai eszközök és hordozható érzékelők nélkül. Ugyanakkor ezen eszközök előállítása jelentős mennyiségű ritka nyersanyagot és energiát igényel. Az Európai Bizottság Európai Zöld Megállapodása azt a célt tűzte ki, hogy a kontinens 2050-re klímasemlegessé váljon a gazdaság versenyképességének megőrzése mellett. Ennek eléréséhez az egészségügyi technológiai szektornak is át kell alakítania a gyártási és fejlesztési módszertanát.
Lebomló intelligens kötszerek és papíralapú elektródák a gyógyításban
A Fraunhofer Megbízhatósági és Mikrointegrációs Intézet (Fraunhofer IZM) kutatói 11 európai ország 45 tudományos és ipari partnerével működnek együtt a SUSTRONICS konzorciumban. A projektet a Philips Nederland B.V. koordinálja, és célja, hogy a teljes életciklust lefedő környezetbarát megoldásokat dolgozzon ki az orvosi elektronika és az autóipar számára. A kutatók tíz különböző demonstrációs eszközön tesztelik a gyakorlatban is használható technológiákat.
Az egyik legígéretesebb fejlesztés egy bioalapú hőre lágyuló poliuretánból (TPU) készült intelligens sebellátó kötszer. Ez a bőrbarát tapasz beépített hőmérséklet- és pH-érzékelőkkel rendelkezik, miközben anyaga környezetkímélő forrásokból származik. Egy másik áttörést jelentő demonstrátor a papírból és rézpasztából készülő elektróda, amelyet a Screentec vállalattal együttműködésben fejlesztettek ki. A mérések szerint ez a papíralapú megoldás a jelenlegi arany standardnak számító elektródákkal egyenértékű mérési jeleket produkál, miközben a környezeti terhelést vizsgáló teszteken nagyságrendekkel jobb eredményt ért el.
Az ökodesign szerepe az Európai Zöld Megállapodás céljaiban
A környezeti hatáselemzés során a Fraunhofer IZM szakemberei életciklus-értékelést (LCA) alkalmaznak a termékek korai tervezési fázisában. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a termék környezeti lábnyomának mintegy 80 százaléka már a tervezés során eldől. Ha az orvosi elektronika berendezéseit úgy tervezik meg, hogy az alkatrészek könnyen szétszerelhetők, javíthatók vagy újrahasznosíthatók legyenek, a keletkező elektronikai hulladék volumene jelentősen mérsékelhető.
Az egészségügyi szektorban a fenntartható átállást szigorú hatósági és biztonsági előírások szabályozzák. Az orvostechnikai eszközökre vonatkozó uniós rendelet (MDR) és a sterilitási követelmények miatt az új újrahasznosítható anyagok bevezetése alapos minősítési folyamatot igényel. Az innovatív nyomtatott áramkörök és a bioalapú polimerek használata azonban bizonyítja, hogy a szigorú páciensbiztonsági normák megtartása mellett is megvalósítható a környezettudatos gyártás.
A SUSTRONICS projekt és az európai ipari összefogás
A SUSTRONICS kezdeményezés nem csupán az orvosi diagnosztikai eszközökre, például az EEG-készülékekre fókuszál, hanem az autóipari elektronikára is kiterjed. Az egységes módszertan segítségével a gyártók pontos képet kapnak arról, hogy az egyes alapanyagok cseréje vagy az energiahatékony gyártási eljárások bevezetése milyen mértékben csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást. Az ipari szereplők és a kutatóintézetek szoros együttműködése biztosítja,hogy a laboratóriumi eredmények gyorsan átkerüljenek a tömeggyártási gyakorlatba.
Az orvosi elektronika terén elért 65 százalékos környezetterhelés-csökkentési potenciál megerősíti, hogy a fenntartható ipari stratégiák nem lassítják, hanem ösztönzik az egészségügyi innovációt. A körforgásos gazdaság elveinek következetes alkalmazása hosszú távon csökkenti a kritikus nyersanyagoktól való függőséget, így növeli az európai egészségügyi ellátórendszer rugalmasságát és fenntarthatóságát.
