Több szupereledelnek kikiáltott növényi táplálék váratlanul súlyosbíthatja a krónikus bélgyulladásban szenvedők panaszait. A spenótban, a mandulában és az édesburgonyában természetes módon jelen lévő oxalát nevű vegyület fokozhatja a bélnyálkahártya gyulladását a Crohn-betegséggel és colitis ulcerosával élő pácienseknél. A vizsgálatok kimutatták, hogy az érintettek szervezete eltérő módon dolgozza fel ezt az anyagot, ami új megvilágításba helyezi az étrendi ajánlásokat.
Sérült fehérjék és felhalmozódó növényi vegyületek
Az oxalát egy növényi eredetű szerves vegyület, amely szinte minden zöldségben és magvakban megtalálható. Egészséges emésztőrendszer esetén az elfogyasztott oxalát jelentős része problémamentesen áthalad a tápcsatornán, majd a széklettel és a vizelettel kiürül a szervezetből. A North Carolina-i Egyetem Orvostudományi Karának kutatói azonban megállapították, hogy a gyulladásos bélbetegségben (IBD) szenvedő betegek szöveteiben lényegesen alacsonyabb az oxalát szállításáért felelős fehérjék szintje.
A szállításban részt vevő SLC26A2 és SLC26A3 jelű transzporter fehérjék jelenléte mind a Crohn-betegség, mind a colitis ulcerosa esetében jelentősen csökkent az érintett bélszakaszokon. A mérések szerint minél súlyosabb a nyálkahártya gyulladása, annál alacsonyabb ezen fehérjék jelenléte. Mivel az oxalát kiürítése és feldolgozása akadályozottá válik, a vegyület felhalmozódik a bélrendszerben, ami további szöveti károsodást és immunválaszt vált ki.
A széklet DNS-vizsgálata és az állatkísérletek eredményei
A kutatás során a szakemberek nemcsak a génexpressziót és a szövetmintákat elemezték, hanem a páciensek táplálkozási szokásait és székletmintáit is górcső alá vették. A vizsgálathoz először alkalmaztak úgynevezett DNS-metabarkódolási eljárást IBD-s betegek körében, amellyel a székletben található növényi DNS-maradványok alapján pontosan azonosítani tudták az elfogyasztott ételeket. Az eredmények azt mutatták, hogy a Crohn-betegségben szenvedők székletében lényegesen magasabb volt az oxalát koncentrációja, mint az egészséges kontrollcsoport tagjainál, annak ellenére, hogy a két csoport hasonló mennyiségű növényi táplálékot fogyasztott.
A laboratóriumi és állatkísérletek még egyértelműbbé tették az oxalát szerepét a folyamatban. A bélgyulladásra hajlamos egérmodellekben az oxalátban gazdag étrend felgyorsította a betegség kialakulását és súlyosbította a tüneteket. A szövettenyészeteken végzett tesztelések során megfigyelték, hogy az oxalát jelenléte felerősíti a gyulladásos immunsejtek reakcióit, közvetlenül hozzájárulva a bélnyálkahártya irritációjához.
Személyre szabott terápia a megszorítások helyett
A szakértők kiemelik, hogy a felfedezés nem jelenti azt, hogy mindenkinek tartózkodnia kellene a spenót vagy a diófélék fogyasztásától. A növényi ételek számos létfontosságú vitamint, ásványi anyagot és rostot tartalmaznak, amelyek elengedhetetlenek a szervezet kiegyensúlyozott működéséhez. Az eredmények inkább arra világítanak rá, hogy az egyes tápanyagok élettani hatása nagyban függ az egyén biológiai állapotától és az emésztőrendszer épségétől.
Az új felismerések utat nyithatnak a gyulladásos bélbetegségek pontosabb, személyre szabott kezelése előtt. A jövőben az alacsony oxaláttartalmú célzott diéták mellett olyan mikrobiom-alapú terápiák is megjelenhetnek, amelyek az oxalát lebontására képes bélbaktériumok alkalmazásával csökkenthetik a bélrendszer gyulladásos terhelését.
