Különös fintora a műfajnak, hogy a virtuális építőkockák úttörője lemaradt a saját kategóriájában. A Lego és a Minecraft neve szinte egybeforrt az építkezéssel, a stratégiai várostervezés terén mégis a dán játékgyártó lépett előbb. A Gamescom alkalmával bejelentett Lego Skylines rávilágított egy régóta fennálló hiányosságra a videójáték-iparban.
Színes műanyagból épülő metropoliszok
A Paradox Interactive kiadásában készülő új címmel a Lego végre belépett arra a területre, amelyért évtizedek óta rajonganak a játékosok. A felülnézeti stratégiai várostervezőben színes kockákból húzhatók fel az utcák, lakóházak, gyárak és közösségi terek. A játékmenet láthatóan nem a komplex közlekedési hálózatok szigorú szimulációjára, hanem az egyedi dekorációra, a hangulatos mikromenedzsmentre és a kreatív szabadságra helyezi a hangsúlyt.
Az építkezés folyamata közvetlen vizuális visszajelzést ad: a szerkezetek az égből hulló műanyag elemekből állnak össze, míg a lebontott épületek apró alkatrészekre hullanak szét a talajon. Ez az átlátható, játékos megközelítés tökéletesen illeszkedik a fizikai játékok szellemiségéhez, ugyanakkor felveti a kérdést, miért kellett ennyi évet várni egy ilyen magától értetődő koncepcióra.
Miért maradt le a digitális blokkok úttörője?
A Minecraft a maga nyílt, kockákra épülő világával eredendően kínálná a lehetőséget egy felülnézeti városirányító mellékágra. A játékosok már évek óta építenek hatalmas településeket és falvakat a meglévő rendszerekben, ráadásul a rajongói modok köre is bizonyítja a műfaj iránti folyamatos igényt. A falusiak foglalkoztatása, az eljárásilag generált szerkezetek és a védelem megszervezése mind olyan elemek, amelyek alapját képezhetnék egy önálló stratégiának.
A fejlesztő Mojang az elmúlt években több eltérő műfajú mellékággal is kísérletezett. Az akció-szerepjátékos stílusú Minecraft Dungeons kifejezetten sikeresnek bizonyult, míg a stratégiai elemeket felvonultató Minecraft Legends jóval vegyesebb fogadtatásban részesült. Meglehet, hogy a stúdió házon belül már tesztelt várostervezői ötleteket, ám azok végül nem érték el a kiadásra érett szintet, vagy nem találtak hozzájuk megfelelő partnerstúdiót.
Változó igények és a nosztalgia szerepe
A műfaji nyitás mögött a célközönség érése is meghúzódik. Az a generáció, amely több mint egy évtizede a blokkorientált építkezésen nőtt fel, ma már szívesen nyúl a megfontoltabb, lassabb tempójú stratégiai játékokhoz. Ezt a piaci rést ismerte fel sikeresen a dán márka, kihasználva a várostervezős műfajban szerzett kiadói tapasztalatokat.
A stratégiai piacon megjelenő új cím jól mutatja, hogy a blokkalapú építkezés nem ragadhat meg kizárólag a belső nézetű túlélőjátékok keretei között. Bár a Minecraft világában jelenleg legfeljebb közösségi kiegészítőkkel valósítható meg a hasonló léptékű városirányítás, a Lego lépése egyértelműen bizonyítja, hogy a műfajban még hatalmas kiaknázatlan lehetőségek rejtőznek.
