A videojáték-ipar egyik leghosszabb és legkaotikusabb szappanoperája 2026 januárjában újabb drámai fordulatot vett. Miközben a Ubisoft bejelentette egyik legdrusztikusabb szerkezeti átalakítását – amely stúdióbezárásokkal és több projekt azonnali törlésével járt –, egyetlen cím sorsa lógott igazán a levegőben: a lassan két évtizede készülő Beyond Good and Evil 2. A rajongók és az iparági elemzők szinte biztosra vették, hogy a „tisztogatás” első áldozata a legendásan hányattatott sorsú űrkaland lesz. A francia óriáskiadó azonban mindenkit meglepett: a játék nemcsak túlélte a vihart, de a vállalat stratégiai prioritásai közé sorolták.
Az elmúlt napok eseményei alapjaiban rázták meg a játékvilágot, és ismét rávilágítottak arra a bizonytalanságra, amely jelenleg a AAA-kategóriás fejlesztéseket övezi. A Beyond Good and Evil 2 túlélése egyszerre örömhír a kitartó rajongóknak és egyben egy hatalmas kérdőjel a pénzügyi racionalitás szempontjából.
A „Nagy Reset” – Vérfürdő a Ubisoftnál
A 2026-os évet a Ubisoft egy brutális költségcsökkentési csomaggal indította, amelyet a cégvezetés „Major Reset” (Nagy Újraindítás) néven kommunikált a befektetők felé. Erről szóló írásunk itt található. A döntés hátterében a vállalat évek óta tartó pénzügyi gyengélkedése és a részvényárfolyamok mélyrepülése áll. A bejelentés részeként a kiadó megerősítette, hogy két fejlesztőstúdióját – a Ubisoft Halifaxot és a Ubisoft Stockholmot – véglegesen bezárja. Ez a lépés önmagában is jelentős munkaerő-leépítéssel jár, de a projektlistát érintő vágások még fájdalmasabbak voltak a közösség számára.
A tisztogatás során összesen hat, fejlesztés alatt álló játékot töröltek véglegesen. A legnagyobb sokkot a Prince of Persia: The Sands of Time Remake elkaszálása okozta. Ez a projekt évek óta a rajongók egyik legvárta címének számított, ám a fejlesztési nehézségek és a stúdióváltások végül megpecsételték a sorsát. Ebben a környezetben, ahol egy olyan erős brand, mint a Prince of Persia sem érezheti magát biztonságban, szinte csodával határos, hogy a sokkal kockázatosabbnak tűnő Beyond Good and Evil 2 elkerülte a kaszást.
Miért pont a Beyond Good and Evil 2 maradt meg?
A hírt, miszerint a Michel Ancel által megálmodott előzménytörténet továbbra is aktív fejlesztés alatt áll, a Ubisoft egyik szóvivője erősítette meg a nemzetközi sajtónak. A nyilatkozat szerint a játék tökéletesen illeszkedik a cég új, átalakított stratégiájába, amely a jövőben kifejezetten a nyílt világú kalandjátékokra (Open World Adventures) fókuszál. A vezetés úgy ítélte meg, hogy a fantasy és sci-fi zsáner ezen a téren jelenleg alulkiszolgált, így a Beyond Good and Evil 2 egyfajta egyedi piaci ajánlatként (unique proposition) lehet jelen a portfólióban.
Ez az érvelés sokak számára meglepő lehet, tekintve, hogy a projektet először 2008-ban lebegtették meg, majd 2017-ben jelentették be újra hivatalosan. Azóta a kreatív igazgatók jöttek-mentek (Michel Ancel 2020-as távozása volt a legemlékezetesebb), és a játékról alig láttunk érdemi játékmenetet. Elemzők szerint a döntés mögött a „sunk cost fallacy” (elsüllyedt költségek tévedése) állhat: a Ubisoft vélhetően már annyi pénzt és erőforrást ölt a technológiai alapokba – például a bolygók közötti zökkenőmentes utazást lehetővé tevő motorba –, hogy a projekt törlése nagyobb azonnali pénzügyi veszteséget jelentene a könyvelésben, mint a fejlesztés lassú folytatása.
A Kreatív Házak új rendszere
A túlélés kulcsa a Ubisoft új szervezeti struktúrájában is keresendő. A cég bejelentette, hogy fejlesztőcsapatait öt úgynevezett „Kreatív Házba” szervezi át, amelyek mindegyike egy-egy specifikus műfajra vagy játékstílusra specializálódik. A Beyond Good and Evil 2 vélhetően abba a divízióba került, amely a nagy költségvetésű, történetközpontú, de online elemekkel dúsított világokért felel. Ez a struktúra elméletileg hatékonyabb erőforrás-megosztást tesz lehetővé a stúdiók között, így a montpellier-i csapat (amely a játék fő fejlesztője) könnyebben kaphat támogatást más, megmaradt egységektől.
A Prince of Persia remake törlése ezzel szemben arra utal, hogy a cég kevésbé bízik a lineárisabb, klasszikus egyjátékos élmények megtérülésében a jelenlegi piaci környezetben. A Ubisoft egyértelműen azokra a címekre teszi a tétet, amelyek hosszú távú elköteleződést (és vélhetően monetizációt) ígérnek – a Beyond Good and Evil 2 ambiciózus online világa pedig ebbe az irányba mutat.
Piaci hatások és a bizalom kérdése
A játékosok bizalma a Ubisoft iránt az elmúlt években történelmi mélypontra süllyedt, és a mostani bejelentések csak tovább mélyítik a szakadékot. A Sands of Time Remake törlése különösen fájdalmas pont, hiszen egy késznek hitt, de folyamatosan csiszolt projektet dobtak a kukába. Ezzel szemben a Beyond Good and Evil 2 életben tartása sokak szemében inkább tűnik egy végtelenített ígéretnek, mintsem valódi terméknek. Az iparágban ritka, hogy egy játék túléli a 15-18 éves fejlesztési ciklust anélkül, hogy technológiailag vagy koncepcionálisan elavulna.
A stúdióbezárások (Stockholm, Halifax) szintén aggasztó jelek a munkaerőpiac számára. A stockholmi stúdió viszonylag új volt, és olyan nagy projektekbe segített be, mint az Avatar: Frontiers of Pandora. Bezárásuk jelzi, hogy a Ubisoft a centralizáció felé mozdul el: kevesebb, de nagyobb központban vonja össze a fejlesztést, feladva a korábbi, globális terjeszkedési stratégiát.
A fejlesztési pokol krónikája
Hogy kontextusba helyezzük a Beyond Good and Evil 2 abszurd helyzetét, érdemes összevetni más, hírhedten hosszú fejlesztési idejű játékokkal. A jelenlegi állás szerint ez a projekt tartja a világrekordot a bejelentés és a (még mindig nem létező) megjelenés között eltelt idő tekintetében.
| Játék címe | Első bejelentés / Teaser | Megjelenés / Státusz | Eltelt idő (év) |
|---|---|---|---|
| Beyond Good & Evil 2 | 2008 május | Fejlesztés alatt (aktív) | 17+ (és számolunk) |
| Duke Nukem Forever | 1997 április | 2011 június (Megjelent) | 14 |
| Skull and Bones | 2017 (fejlesztés kezdete: 2013) | 2024 február (Megjelent) | 11 |
| Prince of Persia: Sands of Time Remake | 2020 szeptember | TÖRÖLVE (2026 jan) | 5 (Kaszálták) |
Magyar vonatkozás: Egy generációt átívelő várakozás
A Beyond Good and Evil 2 körüli huzavona a magyar játékosközösségben is különös visszhangot vált ki. Az eredeti, 2003-as játék idehaza kultstátusznak örvend, részben a kiváló magyar szaksajtós visszhangnak és az akkori PC-s aranykornak köszönhetően. A hazai gamer fórumokon és közösségi oldalakon – ahogy arról az IGN Hungary friss jelentése is beszámolt – a hír vegyes érzelmeket váltott ki. Sokan már cinikusan kezelik a „túlélés” hírét, mondván, hogy a játék lassan városi legendává válik, amelyet a magyar játékosok egy része már a gyerekeinek mesél, semmint hogy ő maga játszana vele.
Bár a Ubisoftnak van magyarországi érdekeltsége (a Ubisoft Budapest, akik főleg a Zen Studios-szal való együttműködések vagy a Just Dance sorozat révén ismertek), a BG&E2 fejlesztése elsősorban a franciaországi Montpellier-ben zajlik. Ugyanakkor a globális leépítések híre a hazai IT-szektorban is aggodalmat keltett, hiszen a nemzetközi tech-cégek szűkülése gyakran gyűrűzik be a kelet-európai régióba is, még ha közvetlen magyarországi bezárásról most nem is érkezett hír.
Kilátások: Mikor láthatunk végre valamit?
Bár a hivatalos megerősítés megnyugtató, a „mikor” kérdésre továbbra sincs válasz. A Ubisoft jelenlegi pénzügyi helyzetében a Beyond Good and Evil 2 egy „mindent vagy semmit” tétnek tűnik. Ha a játék megjelenik, annak technológiailag és tartalmilag is le kell nyűgöznie a közönséget, hogy igazolja a közel két évtizedes fejlesztést. A mostani megerősítés azt jelzi, hogy a projekt még mindig rendelkezik belső támogatással, de a Prince of Persia példája mutatja: senki sincs teljes biztonságban. A következő kritikus pont a 2026-os pénzügyi jelentés vagy a nyári nagy játékbemutatók (pl. Summer Game Fest) lesznek – ha ott sem látunk belőle semmit, a bizalom végleg elpárologhat.
