A NASA Psyche űrszondája sikeresen végrehajtotta a Mars melletti elrepülést (flyby), amelynek során a bolygó gravitációját használta fel a sebessége növelésére. Az aszteroida-öv felé tartó űreszköz a manőver közben különleges, ritka szögekből készített felvételeket a Vörös Bolygóról, miközben a fedélzeti mérőműszereit is sikeresen kalibrálta a misszió irányítói számára.
Gravitációs parattyú üzemanyag nélkül
A NASA 2023-ban indított Psyche űrszondája 2026. mai 15-én érte el a legközelebbi pontot a Marshoz, amikor mindössze 4609 kilométerre (2864 mérföld) repült el a bolygó felszíne felett. A manőver célja egy úgynevezett gravitációs parattyú (gravity assist) végrehajtása volt. Ez a technika lehetővé tette, hogy az űreszköz a Mars tömegvonzását kihasználva, saját hajtóanyagának fogyasztása nélkül növelje meg a sebességét, valamint módosítsa a pályasíkját.
A küldetés irányítóinak megerősítése szerint a manőver tökéletesen sikerült: a Mars óránkénti 1000 mérföldes (körülbelül 1600 km/h) sebességlökettel látta el a szondát, és körülbelül 1 fokkal elmozdította az orbitális pályasíkját a Naphoz képest. Ezzel az űreszköz pontosan a tervezett útvonalon halad tovább a fő aszteroida-övben található végcélja felé.
Ismeretlen arcot mutatott a jól ismert szomszéd
A megközelítés fázisában a Psyche egy teljesen egyedi geometriai pozícióból, úgynevezett magas fázisszögből figyelte meg a Marsot. Emiatt a bolygó az elrepülést megelőző napokban egy rendkívül vékony, ragyogó sarlóként jelent meg a kamerák előtt. A kutatók megjegyezték, hogy a vékony sarló a vártnál jóval fényesebbnek bizonyult, mivel a Mars poros légköre felerősítette és szétszórta a napfényt.
Amint a szonda áthaladt a bolygó éjszakai oldaláról a nappali oldalra, a multispektrális képalkotó rendszer (multispectral imager) több ezer nagy felbontású felvételt készített. A feldolgozott adatok között szerepel egy majdnem teljes, „teli Mars” fázisú mozaik, amely a déli sarki jégsapkától egészen a monumentális Valles Marineris kanyonrendszerig mutatja be a felszínt. A kamerák részletes képeket rögzítettek a Syrtis Major régió becsapódási krátereiről, a szél által formált dűnékről, valamint a hatalmas, 470 kilométer széles Huygens-kráterről is. A déli sarki jégsapkáról készült felvételek a valaha mért legnagyobb felbontású adatok közé tartoznak, bemutatva a több mint 700 kilométer átmérőjű, vízjégben gazdag formációt.
| Paraméter / Esemény | Érték / Adat |
|---|---|
| A Mars-elrepülés pontos dátuma | 2026. május 15. |
| Legkisebb távolság a felszíntől | 4609 kilométer (2864 mérföld) |
| Gravitációs sebességnövekedés | ~1000 mérföld/óra (~1600 km/h) |
| Pályasík módosulása | ~1 fok a Naphoz képest |
| Déli sarki jégsapka kiterjedése | Több mint 700 kilométer (430 mérföld) |
| Tervezett megérkezés a célhoz | 2029 nyara |
Műszeres teszt és a tudományos előkészületek
Az elrepülés nemcsak a pálya módosítása miatt volt kritikus, hanem kiváló főpróbát biztosított a tudományos csapat számára. A képalkotó berendezések és spektrométerek tesztelésével a mérnökök igazolták, hogy a rendszerek tökéletesen működnek, és felkészültek a végső célpont vizsgálatára. A kutatók a gyűjtött adatok alapján azt is vizsgálják, hogy észlelhető-e a Mars körül egy rendkívül halvány porsáv (torus), amely a bolygó két kis holdja, a Phobos és a Deimos mikrometeorit-becsapódásaiból származó törmelékből alakulhatott ki.
Magyar vonatkozások a bolygóközi kutatásokban
Bár a Psyche misszió közvetlen hardveres elemeit elsősorban a NASA Jet Propulsion Laboratory (JPL) és a Maxar Technologies fejlesztette, a magyar planetáris tudományok és űrkutatói műhelyek kiemelten követik az adatokat. A Mars felszíni formációinak, szélcsíkjainak és a sarki jégsapkák dinamikájának modellezésében a hazai kutatóintézetek (például a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont) munkatársai rendszeresen részt vesznek nemzetközi kollaborációkban, így a Psyche által most közvetített multispektrális adatok a hazai atmoszféra- és bolygófelszin-kutatásokhoz is értékes összehasonlító alapot nyújtanak.
Úton a titokzatos fémvilág felé
A Marsot maga mögött hagyva a Psyche űrszonda folytatja több mint 3 milliárd kilométeres utazását a fő aszteroida-övbe. A célpont a (16) Psyche nevű aszteroida, amely a csillagászok feltételezése szerint egy korai protoplanéta (bolygókezdemény) szabadon maradt vas-nikkel magja lehet. Ha a feltételezések beigazolódnak, ez lesz az első alkalom, hogy az emberiség egy fémes világot vizsgál meg testközelből, betekintést nyerve a Földhöz hasonló kőzetbolygók elérhetetlen, mélyen fekvő magjának szerkezetébe és kialakulásába. A szonda a jelenlegi röppálya alapján 2029 nyarán érkezik meg a különleges égitesthez.
Nyitókép: NASA/JPL-Caltech/ASU
