Befektetői csoportos per indult a techóriás ellen, miután kiderült: az Oracle vezetése szépíthette a valóságot a gigantikus adatközpont-beruházás pénzügyi hátteréről. A kötvénytulajdonosok szerint a cég tudatosan hallgatta el a valós hiteligényét, ami milliárdos veszteséget okozott a piacon.
Nem csitulnak a hullámok az Oracle és az OpenAI tavaly bejelentett, történelmi léptékű együttműködése körül. Bár a technológiai sajtó 2025 őszén még a 300 milliárd dolláros szuper-adatközpont víziójától volt hangos, 2026 elejére a fókusz átkerült a jogi osztályra. Egy frissen benyújtott kereset szerint ugyanis a Larry Ellison alapította vállalat félrevezette a befektetőket arról, hogy valójában mekkora hitelállományra lesz szüksége a projekt finanszírozásához.
A vita tárgya: Egy 18 milliárdos „hazugság”?
A konfliktus gyökere 2025 szeptemberére nyúlik vissza. Ekkor bocsátott ki az Oracle egy 18 milliárd dolláros kötvénycsomagot, amelynek hivatalos célja a működési költségek és a fejlesztések fedezése volt. A periratok szerint a vállalat a kibocsátási tájékoztatóban azt sugallta, hogy ez az összeg – kiegészítve a meglévő cash flow-val – elegendő lesz a terveik, köztük az OpenAI-projekt elindításához, és csak „esetlegesen” merülhet fel további forrásbevonás igénye.
A valóság azonban hidegzuhanyként érte a piacot. Mindössze hét héttel később, novemberben kiszivárgott, hogy az Oracle további 38 milliárd dollárnyi hitel felvételére kényszerül az adatközpont-építések miatt. Ez a bejelentés azonnal lenyomta a szeptemberi kötvények árfolyamát, hiszen a hirtelen megugró adósságállomány miatt a befektetők sokkal kockázatosabbnak ítélték meg a cég papírjait.
Miért fáj ez a befektetőknek?
Az ügy nem csupán technikai vita, hanem komoly értékvesztésről szól. Amikor egy vállalat váratlanul hatalmas hitelt vesz fel, a korábbi hitelezők (kötvényesek) pozíciója romlik. A szeptemberi kötvényvásárlók – köztük nagy nyugdíjalapok, mint a mostani pert vezető Ohio Carpenters’ Pension Plan – úgy érzik, átverték őket. Ha tudták volna, hogy az Oracle-nek valójában még kétszer annyi pénzre van szüksége, nem, vagy csak jóval magasabb hozam mellett vették volna meg a papírokat.
| Adat megnevezése | Részletek / Érték |
|---|---|
| OpenAI megállapodás értéke | ~300 milliárd dollár (5 év alatt) |
| Vitatott kötvénykibocsátás | 18 milliárd dollár (2025. szeptember) |
| Elhallgatott hiteligény | +38 milliárd dollár (2025. november) |
| Becsült befektetői kár | 1,3 milliárd dollár (kötvényárfolyam-esésből) |
| Per típusa | Csoportos kereset (Class Action) |
A bizalmi válság hatásai az AI-piacon
Ez a per túlmutat az Oracle pénzügyein; rávilágít az egész mesterséges intelligencia iparág sérülékenységére. A „big tech” cégek elképesztő összegeket költenek hardverre (főleg Nvidia chipekre) és infrastruktúrára, hogy kiszolgálják az AI-modellek igényeit. A befektetők eddig szinte vakon bíztak ezekben az ígéretekben, de az Oracle esete azt mutatja, hogy a finanszírozási matek nem mindig jön ki.
A Tom’s Hardware beszámolója szerint a felperesek állítják: az Oracle menedzsmentje, beleértve Larry Ellisont és Safra Catzot, pontosan tudta a kötvénykibocsátás pillanatában, hogy a 18 milliárd dollár édeskevés lesz. A vád szerint a „félrevezető nyilatkozatok” célja az volt, hogy olcsóbban jussanak forráshoz, mielőtt a piac szembesül a brutális tőkeigénnyel.
Magyar vonatkozás és piaci kontextus
Bár a per az Egyesült Államokban zajlik, a hatása Magyarországon is érezhető lehet. Az Oracle Hungary Kft. a hazai IT-szektor egyik meghatározó szereplője, több mint 10 milliárd forintos árbevétellel és jelentős létszámmal. A magyar tőzsdei befektetők számára – akik előszeretettel tartanak portfóliójukban amerikai technológiai részvényeket – intő jel lehet az eset.
A Portfolio és más hazai gazdasági elemzések már 2025 végén is rámutattak az AI-lufi körüli finanszírozási kockázatokra. Az Oracle körüli bizonytalanság, párosulva a globális kamatkörnyezet változásával, volatilitást hozhat a tech-szektorban, ami a magyar kisbefektetők megtakarításait is érintheti. A bizalomvesztés ugyanis ragadós: ha egy ekkora szereplő képes trükközni a számaival, a piac gyanakvóbbá válik a versenytársakkal (Microsoft, Google) szemben is.
Mi várható?
A jogi eljárás vélhetően évekig elhúzódik, és gyakran peren kívüli egyezséggel zárul. Azonban az OpenAI számára is kellemetlen a szituáció: a ChatGPT fejlesztőjének elemi érdeke, hogy infrastruktúra-partnere stabil lábakon álljon. Ha az Oracle hitelezése megnehezül, az lassíthatja a tervezett szuperszámítógép-központok kiépítését, ami közvetlen hatással lehet az AI-fejlesztések sebességére.
Az ügy legfőbb tanulsága a befektetők számára egyértelmű: az AI-forradalom ígérete önmagában már nem elég, a finanszírozási háttér átláthatósága (transzparencia) 2026-ban kulcskérdéssé válik.
