Jonathan Blow legújabb fejtörős játékában a kereszteződésnél meghozott első döntés alapjaiban határozza meg a kihívások nehézségét. A hatalmas, összefüggő feladványrendszerben a játékosok már a legelején egy négyágú válaszút előtt találják magukat. Bár a terület szinte teljesen szabadon bejárható, az egyes égtájak eltérő mechanikákat és nehézségi szinteket rejtenek.
A megszerzett térkép segítségével a játékosok négy fő útvonal közül választhatnak, amelyek mindegyike egy-egy különálló területrészhez és egyedi mechanikához vezet. Mivel a játék nem kényszeríti rá a haladási sorrendet a felfedezőkre, a kezdeti irányválasztás határozza meg, hogy mennyire lesz zökkenőmentes a feladványok tanulási íve.
A javasolt haladási sorrend nehézség szerint
A tapasztalatok és a játékmechanikák felépítése alapján a legkönnyebb indulást az északi irány választása biztosítja. Ez a terület vezet be a legegyszerűbb, alapszintű logikai feladványokba, ahol a tárgyak mozgatása és az alapvető szabályok elsajátítása a cél. Ezt követően a keleti útvonal javasolt, amely újabb elemekkel bővíti a megszerzett tudást.
A déli és a nyugati égtájak jelentik a legnagyobb kihívást a kezdők számára. A déli szektorban megjelenő komplex térbeli és tükröződési mechanikák már alapos előképzettséget igényelnek, míg a nyugati útvonal a legösszetettebb, több rendszert kombináló fejtörőket vonultatja fel. A haladási sorrend betartása megelőzi a túlzott megtorpanást és az elakadásokból fakadó elégedetlenséget.
Miért fontos a helyes sorrend kiválasztása?
A feladványok felépítése szorosan összefügg egymással, hiszen a későbbi területek rendszerint a korábbiakban megtanult szabályokra építenek. Ha valaki azonnal a legnehezebb, nyugati útvonalat választja, olyan összetett logikai összefüggésekkel szembesülhet, amelyek megértéséhez hiányoznak az északi vagy keleti részeken átadott alapok. A jól megválasztott sorrend így biztosítja a folyamatos sikerélményt és a logikai készségek fokozatos fejlődését.
