A földközeli kommunikációs hálózatok drága kiépítése helyett fedélzeti mesterséges intelligenciára bízza mélyűri szondáinak irányítását az AstroForge. Az Autonomy-1 nevű küldetésen egy kompakt, transzformátor-alapú AI-modell teszteli majd a teljesen önálló döntéshozatalt a távoli űrben.
A kisbolygóbányászatra szakosodott magánvállalat Solo néven fejlesztette ki saját autóműs vezérlőszoftverét. Az új megközelítés közvetlen válasz a korábbi küldetések tapasztalataira: a cég Odin nevű szondájával 2025-ben megszakadt a kapcsolat, mivel a mélyűrben keringő eszköz elérése rendkívül nagy méretű és szűkös kapacitású földi antennákat igényelt volna. Ahelyett, hogy becsült számítások alapján nagyjából 200 millió dollárból saját globális antennahálózatot építenének ki, az autónóm működésben látták a hosszú távú megoldást.
Többrétegű rendszert képez a fedélzeti AI
A fedélzeti Solo nem egy általános célú pilóta, hanem egy szigorúan korlátozott feladatkörű, többrétegű rendszer. Alapját a hagyományos repülésvezérlési algoritmusok adják, amelyeket az egyes alrendszerek – például a tápellátás és a navigáció – célspecifikus modelljei egészítenek ki. A legfelső intelligencia-réteg mintegy 2500 fedélzeti érzékelő adatait elemzi folyamatosan, és képes az összetett hibák felismerésére, valamint elhárítására anélkül, hogy utasításra várna a Földről.
A mélyűri küldetéseknél a jelek terjedési ideje és a korlátozott sávszélesség miatt a hagyományos, valós idejű irányítás kivitelezhetetlen. Ha egy szonda elveszíti a pozícióját vagy meghibásodik az egyik alkatrésze, a percekig vagy órákig tartó kommunikációs késés végzetes lehet. A transzformátor-architektúrára épülő modell a szenzorok jelzéseit összefüggéseiben értékeli, így például egy áramellátási zavart azonnal összekapcsolhat a csillagászati navigációs eszköz hibájával, és automatikusan elvégezheti a szükséges korrekciót.
Tesztüzem árnyék módban
Az AstroForge óvatosan vezeti be az új technológiát a gyakorlatba. A Solo éles bevetése előtt először a DeepSpace-2 jelzésű, 2026 végére tervezett küldetésen bizonyíthat. Ezen a járaton a rendszer úgynevezett árnyék módban fut majd: valós időben dolgozza fel az adatokat és hoz döntéseket, de a gép tényleges irányítását még nem veszi át. Ez a megfigyelési fázis teszi lehetővé a mérnökök számára a modell pontosságának és megbízhatóságának ellenőrzését.
Amennyiben a tesztek sikeresnek bizonyulnak, a 2027-re tervezett Autonomy-1 küldetésen a Solo már teljes körű irányítási jogkört kaphat. A vállalat alapítói szerint a hosszú távú cél olyan űreszközök építése, amelyek folyamatos földi felügyelet nélkül is képesek elérni a célpontjaikat és elvégezni a kijelölt feladatokat.
