Elveszítette éllovas pozícióját a kínai Sugon szuperszámítógépes tárolórendszere a legrangosabb teljesítménylistán a szigorú átláthatósági előírások miatt. Az IO500 bizottsága a kutatási kategóriába sorolta át a rekorddöntő ParaStor F9000-et, aminek köszönhetően az Intel DAOS architektúráját használó Aurora szuperszámítógép került vissza az első helyre.
A szuperszámítógépes adattároló rendszereket rangsoroló IO500 szigorú feltételrendszert alkalmaz a termelési kategóriába kerülő megoldásokkal szemben. Nem csupán a nyers adatátviteli sebesség és a másodpercenkénti műveletszám számít, hanem az is, hogy az eredmények független fél által ellenőrizhetők és reprodukálhatók legyenek. A kínai szankciókkal is sújtott Sugon által fejlesztett tárolóarchitektúra esetében ezen a ponton merültek fel komoly hiányosságok.
Szigorú reprodukálhatósági feltételek a termelési listán
A rangsort felügyelő bizottság hivatalos értékelése alapján a Sugon ParaStor F9000 alapú mérése nem felelt meg a legmagasabb szintű reprodukálhatósági elvárásoknak. Ennek fő oka, hogy a gyártó nem tett közzé elegendő részletet az architektúráról, emellett maga a fájlrendszer sem érhető el széles körben a nyilvánosság számára. Ezen követelmények hiányában a független kutatók és szakértők nem képesek pontosan felmérni és megismételni a mért teljesítményt.
A döntés következtében a mérési eredmény nem veszett el teljesen, ám átkerült a kutatási jellegű rendszereket felsoroló kategóriába. Ebben a szekcióban olyan kísérleti vagy zártabb architektúrák szerepelnek, amelyek kiemelkedő nyers mutatókkal rendelkeznek, de nem teljesítik a nyílt, kereskedelmi vagy üzemi használatban lévő rendszerektől elvárt transzparenciát.
Rekordidő és hiányzó architektúrai adatok
A szankcionált kínai vállalat adattárolója korábban kiemelkedő eredményeket ért el. Egy nagyobb konfigurációban tesztelt ParaStor F9000 rendszer 500 klienscsomópontról, több mint 64 ezer processzormaggal futtatva 79 110 pontot ért el az összetett benchmark teszten. Az adatátviteli sebessége elérte a másodpercenkénti 26 888 GiB értéket, míg a metaadat-kezelési teljesítménye meghaladta a 232 millió IOPS-t.
Bár ezek a számszerű adatok a világ leggyorsabb adattároló rendszerei közé emelik a kínai infrastruktúrát, a zárt szoftveres háttér és a hozzáférhetőség korlátozottsága miatt a termelési rangsor élén nem maradhatott meg. Hasonló helyzetben vannak más kínai fejlesztések is, mint például a Huawei OceanFS vagy SuperFS architektúrái, amelyek szintén a kutatási listát erősítik a zárt felépítésük miatt.
Az Intel DAOS technológiája visszatért az élre
A Sugon visszasorolását követően az Argonne Nemzeti Laboratóriumban található Aurora szuperszámítógép tárolórendszere nyerte vissza a vezető pozíciót a termelési listán. Az Intel DAOS nyílt forráskódú architektúrájára épülő rendszer példaértékű dokumentációval és teljes mértékben ellenőrizhető működéssel rendelkezik. Az Aurora több mint 32 ezer ponttal és másodpercenkénti 10 ezer GiB feletti adatátviteli sebességgel vezeti a termelési rangsort.
Az eset rávilágít arra, hogy a nagyteljesítményű számítástechnikában a puszta hardveres sebesség mellett egyre fontosabbá válik a szoftveres nyíltság és a nemzetközi ellenőrizhetőség. A szupercsomópontok mérésénél a transzparencia hiánya komoly hátrányt jelenthet a nemzetközi elismertségért folytatott küzdelemben.
Források: