Az OpenAI hivatalos jelentésben számolt be arról, hogy sikeresen felszámolt egy Kínához köthető titkos befolyásolási műveletet, amely a ChatGPT használatával próbált feszültséget kelteni az amerikai tech-infrastruktúra körül. A dezinformációs kampány elsődleges célja az volt, hogy a nyugati adatközpont-építési projektek ellen hergelje a közvéleményt, ám a vizsgálatok szerint a művelet gyakorlatilag semmilyen valós társadalmi hatást nem ért el. A fenyegetéselemző csapat időben azonosította és blokkolta az érintett fiókokat, így a manipulációs kísérlet idő előtt elbukott.
A mesterséges intelligencia infrastruktúra mint politikai célpont
Az amerikai mesterséges intelligencia fejlesztések és az ezeket kiszolgáló fizikai létfontosságú létesítmények az utóbbi időben a geopolitikai verseny középpontjába kerültek. Az adatközpontok hatalmas energia- és vízigénye miatt a helyi közösségekben már eleve létezett egy természetes aggodalom a lakossági áramárak növekedése és a környezeti terhelés miatt. Erre a valós társadalmi vitára próbált meg rácsatlakozni a külföldi propaganda, hogy mesterségesen felerősítse a meglévő félelmeket, és lassítsa a nyugati technológiai dominanciát biztosító beruházásokat.
Képregények és fiktív karakterek a dezinformációs arzenálban
Az OpenAI nyomozása szerint a támadók két jól elkülöníthető kampányt futtattak a ChatGPT segítségével. Az egyik a Data Center Bandwagon nevet kapta, amely során a felhasználók VPN-en keresztül, egyszerűsített kínai nyelven adtak utasításokat a rendszernek. A chatbot segítségével olyan angol nyelvű kommenteket, bejegyzéseket és mesterségesen generált képregényeket készítettek, amelyek azt sugallták, hogy az adatközpontok miatt emelkedik a lakosság villanyszámlája. A fiókok üzemeltetői magukat átlagos amerikai állampolgárnak kiadva terjesztették a tartalmakat az X közösségi oldalon.
A másik ág a Tech and Tariffs kampány volt, amely az amerikai vám- és kereskedelmi politikát kritizálta, azt állítva, hogy az Egyesült Államok hátbadöfi a szövetségeseit a technológiai versenyben. Ez a csoport kifejezetten kikötötte a ChatGPT-nek adott utasításokban, hogy Donald Trump elnököt jelenítse meg a generált tartalom, de Hszi Csin-ping kínai elnököt szigorúan hagyja ki az ábrázolásokból.
Minimális elérés és a digitális vízihadsereg kudarca
A kifinomultnak szánt módszerek ellenére a művelet elenyésző eredményt hozott. Az OpenAI a Brookings-féle Breakout skálán mindössze 1-es és 2-es szintűre értékelte a kampányok hatását, ami azt jelenti, hogy bár a tartalom megjelent a platformokon, semmilyen organikus elérést, megosztást vagy valós lakossági elköteleződést nem tudott kiváltani. A szakértők szerint a generált szövegek és vizuális elemek sokszor túl direkt üzeneteket hordoztak, és hiányzott belőlük az amerikai internetes kultúra és szleng mélyebb ismerete, így a valódi felhasználók azonnal kiszűrték a gyanús profilokat. A vizsgálatok arra utalnak, hogy a háttérben egy privát kínai technológiai vállalat állhat, amely regionális kormányzati szerveknek végez közösségi médiás bértevékenységet, amit a kínai szakzsargon gyakran csak digitális vízihadseregként emleget.
A manipulációs kísérlet kulcsfontosságú adatai
A vizsgált tevékenységek szerkezetét és a célzott területeket az OpenAI jelentése alapján az alábbi táblázat foglalja össze:
| Kampány megnevezése | Elsődleges célpont | Alkalmazott eszköz | Elért társadalmi hatás |
|---|---|---|---|
| Data Center Bandwagon | Nyugati adatközpont-építési projektek | ChatGPT, fiktív X-profilok, AI-képregények | Elhanyagolható (Brookings 1-2 skála) |
| Tech and Tariffs | Amerikai vámpolitika és technológiai korlátozások | Többnyelvű bérkommentelés, politikai karikatúrák | Gyakorlatilag semmi |
Nemzetközi tanulságok és a hazai infrastruktúra helyzete
Az eset rávilágít arra, hogy a nagynyelvű modellek terjedésével a külföldi befolyásolási kísérletek egyre inkább automatizálttá válnak, ugyanakkor a védelmi rendszerek is hatékonyabban szűrik ki a koordinált, inautentikus viselkedésformákat. Bár a konkrét támadás az amerikai hálózatot érintette, a tanulságok a globális és a közép-európai piac számára is relevánsak. Magyarországon az utóbbi években szintén növekedésnek indult a digitális infrastruktúra és a felhőalapú szolgáltatások iránti igény, így a kritikus létesítmények védelme, valamint a dezinformációval szembeni társadalmi ellenállóképesség fejlesztése a hazai kibertérben is kulcskérdéssé válik.
A kibervédelmi stratégiák jövőbeli iránya
Az OpenAI hangsúlyozta, hogy a jövőben még szigorúbban lép fel az olyan autoriter rendszerek vagy megbízottjaik ellen, akik a mesterséges intelligenciát a demokratikus társadalmak belső megosztására, dezinformáció terjesztésére vagy politikai manipulációra használják fel. A technológiai vállalatok, a kormányzati szervek és a civil szféra közötti transzparens információcsere és a fenyegetésekről szóló jelentések rendszeres publikálása alapvető fontosságú marad ahhoz, hogy a jövőbeni, esetlegesen kifinomultabb kampányokat is még a kibontakozásuk előtt blokkolni lehessen.
