A Hold már nem csupán tudományos célpont, hanem geopolitikai színtér is lett: Kína és Oroszország bejelentette, hogy közösen építenek nukleáris reaktort a Hold felszínén. A projekt célja, hogy hosszú távú energiát biztosítsanak a jövőbeli holdbázisok számára, és ezzel megalapozzák az emberi jelenlétet a Föld kísérőjén. A reaktor építése új korszakot nyithat az űrkutatásban, hiszen a folyamatos energiaellátás kulcsfontosságú a tudományos kutatásokhoz, a bányászathoz és az esetleges ipari tevékenységekhez is.
2025 májusában Kína és Oroszország történelmi jelentőségű megállapodást írt alá: a két ország közösen épít nukleáris reaktort a Hold felszínén. A projekt célja, hogy a tervek szerint 2036-ra elkészüljön az a nukleáris erőmű, amely a Nemzetközi Holdkutató Állomást (ILRS) látja majd el energiával. Az ILRS-t szintén Kína és Oroszország közösen fejleszti, és a Hold déli pólusán épülhet fel a 2030-as évek közepéig. A bázis hosszú távú emberi jelenlétet és folyamatos kutatómunkát tenne lehetővé a Holdon, ami új fejezetet nyithat az űrkutatásban és a geopolitikai versenyben is.
A megállapodást Hszi Csin-ping kínai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök írta alá Moszkvában, a Győzelem Napja alkalmából tartott találkozón. A projekt jelentőségét mutatja, hogy a memorandum egyike volt annak a több mint két tucat egyezménynek, amelyet a két ország vezetői ezen az eseményen szentesítettek. A Roszkoszmosz orosz űrügynökség közleménye szerint a nukleáris reaktor kulcsfontosságú lesz a Holdon létesítendő kutatóbázis energiaellátásában, és lehetővé teszi a hosszú távú, biztonságos emberi jelenlétet a Hold felszínén. A reaktor várhatóan autonóm módon, robotizált technológiával épül majd meg, emberi jelenlét nélkül, legalábbis a kezdeti szakaszban.
A projekt nemzetközi jelentőségét mutatja, hogy eddig 17 ország csatlakozott az ILRS-programhoz, köztük Egyiptom, Pakisztán, Venezuela, Thaiföld és Dél-Afrika. A bázis alapjait a 2028-ra tervezett kínai Csang’e-8 misszió rakja majd le, és a következő években több rakétaindítás révén juttatják el a létesítmény fő elemeit a Holdra. A hosszú távú tervek szerint a bázist később tovább bővítik, és egy Hold körül keringő állomással, valamint további felszíni csomópontokkal kapcsolják össze. A végső cél, hogy 2050-re egy olyan kiterjesztett holdi infrastruktúra jöjjön létre, amely akár emberes Mars-missziók előkészítésére is alkalmas lehet.
A kínai-orosz együttműködés különösen időszerű, mivel az Egyesült Államokban épp most jelentették be a NASA 2026-os költségvetési tervezetét, amely többek között megszüntetné a Gateway néven ismert holdi űrállomás-projektet, így az amerikai Artemis-program jövője is bizonytalanná vált. Ezzel szemben Kína és Oroszország konkrét lépéseket tesz egy állandó holdbázis és energiaellátó rendszer megvalósítása felé, amely stratégiai előnyt jelenthet a világűrben zajló új versenyben.
A holdi nukleáris reaktor és az ILRS-projekt nemcsak tudományos, hanem geopolitikai szempontból is mérföldkő lehet, hiszen a világűrben való jelenlét egyre inkább stratégiai jelentőségűvé válik a 21. században.
Források:
Euronews
24.hu
ComputerTrends
