A mesterséges intelligenciát fejlesztő vállalatok és a digitális kiadók közötti jogi csata egyre élesebb szintre lép. A kiadói oldal képviselői határozottan állítják, hogy az AI-modelljeiket újságírói tartalmakon tanító techóriásoknak fizetniük kellene az engedélyekért és az adatok felhasználásáért.
Kerekítési hiba a hatalmas infrastruktúra-költséghez képest
Az amerikai igazságügyi minisztérium a napokban nyújtott be egy állásfoglalást a szövetségi bíróságnak, amelyben amellett érvelt, hogy a licencelési kötelezettségek túlzott terhet rónának az AI-fejlesztőkre, és lassítanák az innovációt. Erre reagálva Vivek Shah, a Ziff Davis vezérigazgatója rámutatott az érvelés ellentmondásaira. A cégvezető felhívta a figyelmet arra, hogy a teljes amerikai zeneipar jogdíjai és licencbevételei évente kevesebb mint 20 milliárd dollárt tesznek ki. Ha ehhez hasonló összeget kellene kifizetni a hírtartalmakért, az szinte észrevehetetlen tétel lenne az olyan vállalatok számára, mint az OpenAI, amely 2030-ig várhatóan 750 milliárd dollárt költ csak számítási infrastruktúrára.
A kiadók szerint ez a licencelési díj csupán egy apró kerekítési hiba lenne az AI-cégek büdzséjében, miközben a tartalomgyártóknak a fennmaradást jelentené. A méltányos díjazási struktúra ráadásul egy fenntartható körfolyamatot hozna létre: a minőségi bemeneti adatok minőségi AI-válaszokat eredményeznének, ami a felhasználók és a teljes társadalom érdekét szolgálja.
Veszélyben a tartalomgyártók bevételei
A jogi vita középpontjában az úgynevezett tisztességes használat (fair use) elve áll. Az OpenAI és partnerei azzal érvelnek, hogy a nyilvánosan elérhető weblapok adatbányászata nem sért szerzői jogot, és a nyilvános tartalmak automatizált letöltése nem okoz közvetlen piaci kárt. Ezzel szemben a médiavállalatok tapasztalatai azt mutatják, hogy az AI által generált közvetlen válaszok és összefoglalók miatt drasztikusan visszaesett a weboldalak átkattintási aránya és a hirdetési bevétel.
- A nagy nyelvi modellek engedély nélkül gyűjtötték be a cikkeket és könyveket.
- Az automatikus válaszok miatt a felhasználók már nem kattintanak át az eredeti hírforrásokra.
- A kiadók jogi úton követelik a szellemi tulajdonuk védelmét és az igazságos elszámolást.
A bírósági döntés meghatározó lesz az egész digitális média és a mesterséges intelligencia jövőjére nézve. Ha a bíróság a kiadóknak ad igazat, az átformálhatja az AI-modellek tanításának teljes gazdasági modelljét.
