📅 2025. július 28. – NASA SDO: egyszerre hold-átvonulás és Föld‑árnyék azonos napon 🎥
A NASA Solar Dynamics Observatory (SDO) 2025. július 25-én ritka kettős jelenséget rögzített: előbb a Hold árnyékolta részben a Napot (~62 %), majd három órával később – geoszinkron pályájából adódóan – maga a Föld is teljesen eltakarást okozott SDO nézetéből.
Ez a látványos esemény egyben tudományos lehetőség: a Hold éles kontúrja, illetve a Föld légkörének okozta „homályos” árnyék közti különbség jól megfigyelhető, és rávilágít a műholdak pályáját befolyásoló tényezőkre. Bár ezek az „átvonulás‑árnyékolás” események évente többször előfordulnak, ritkán követik egymást egyazon napon, ezért különösen izgalmas volt.
Források: NASA SDO blog és Livescience beszámolók.
📅 2025. július 28–30. – Veszélytelen, de figyelemre méltó: az űrközeli 2025 OL1 kisbolygó áthaladása
A 110 lábnyi (~33 m) átmérőjű 2025 OL1 várhatóan július 30-án közelítette meg a Földet mintegy 1,29 millió kilométeres távolságból, ~27 200 km/h sebességgel – biztonságos távolságban, veszély nélkül.
Ez az esemény aláhúzza a folyamatos űrbéli védelem fontosságát. NASA és ISRO is aktívak a Föld környezetének figyelésében és a bolygóvédelmi rendszerek fejlesztésében.
Forrás: Times of India tudományos hírei, NASA megerősítés.
📅 2025. július 29–30. éjjel – A Déli delta Aquaridák maximuma: közel sem látványos az északi féltekén
A meteorraj július 30-án éjjel, illetve július 31 hajnalán érte el maximumát – de az északi féltekén sajnos kevesebb mint 10 hullócsillag/óra várható, míg délről akár 20 is lehet, ideális körülmények között.
Emellett holdfény és időjárás is befolyásolhatja a megfigyelést. Magyarországról érdemes inkább sötét, távoli helyről kémlelni az eget, de világos látványra nem érdemes számítani.
Forrás: NASA Watch‑the‑Skies blog.
📅 2025. július vége – Őrült intersztrelláris vendég: 3I/ATLAS rejtett előképei a TESS archívumban
A 2025. július 1‑én felfedezett harmadik ismert intersztrilláris objektum, a 3I/ATLAS most a TESS adataiból visszakeresett elő-képek tanúsága szerint már május–júniusban is aktív lehetett, mintegy 6,4 csillagászati egység távolságból.
Ez a korai fényesség és aktivitás komoly bizonyíték arra, hogy a kisbolygó-szerű vendég nem csupán átutazó objektum: viselkedése idézhet például fagyott üstökösöket. A precovery adatok segíthetnek pontosítani pályáját és fizikai paramétereit.
Források: arXiv előzetes tanulmány és NASA-led rendelések.
📅 2025. július vége – Orion-köd: egzobolygó formálódásának közvetlen megfigyelése a JWST és ALMA révén
Az Orion-köd HOPS‑315 protocsillag korongjában egy frissen formálódó exobolygó körvonalait sikerült detektálni a James Webb Teleszkóp és az ALMA együttműködésével júliusban.
Ritka pillanat: közvetlenül látni, hogyan kezd kialakulni egy bolygó, miközben a por- és gázfelhők között rések nyílnak. A felfedezés áttörést jelent a bolygókeletkezés korai szakaszainak megértésében.
Forrás: Wikipédia összefoglaló JWST + ALMA eredményekről.
📅 2025. július 30 – Webb detektálta a „közvetlen összeomlásos” millió-szólár-masszájú fekete lyukat
A James Webb Teleszkóp NIRCam műszere egy központi, ionizált gázfelhő közepén rejlő, kb. egymillió naptömegű fekete lyukat figyelt meg – egy lehetséges „direct collapse” mechanizmus nyomai alapján.
Ez új ablakot nyithat a korai kozmikus időszakok felé, ahol ilyen formációk létrejöttek galaxisok középpontjában. A megfigyelés megerősíti, hogy Webb nem csupán exobolygók, de kozmológiai struktúrák felkutatására is alkalmas.
Forrás: NASA Science blog.
📅 2025. július 7., 21–28. – Görögországban sikert hajtott a Deep Space Laser Communications kísérlet
A görögországi Chelmos Obszervatórium 2025. július 7‑én sikeresen vett jeleket a Psyche űrszondától lézerkommunikáción keresztül – az Aristarchos távcső részt vett az ESA és NASA optikai adatátvivő rendszerek tesztjében.
Ez a technológia jelentősen növelheti a távolsági adatátviteli sávszélességet, mérföldkő lehet a jövőbeli mélyűri kommunikációban. Újabb kontakt-sorozat várható július 28-án és augusztus elején is.
Források: Wikipédia az Aristarchos távcső projektjeiről.
Összegzés
Ebben a néhány napban több fronton is zajlott az űrkutatás és csillagászat: ritka jelenségtől (dupla SDO-átvonulás) kezdve friss Wormhole-felfedezéseken át (JWST‑es fekete lyuk, exobolygók), a térfigyelés és bolygóvédelmi rendszerek is aktuális szerepet kaptak. Ráadásul újabb intersztrilláris vendég érkezett, és a jövő kommunikációs technológiái is vizsgán vannak.
