Aprópénzzel próbálja kiengesztelni a mesterséges intelligencia miatt elpártoló olvasók miatt aggódó tartalomgyártókat a keresőóriás. A Google szűk körben indított kísérleti programja ugyan közvetlen anyagi ellentételezést kínál a weboldalaknak a tartalomfelhasználásért, a tesztben részt vevő kisebb lapok bevételei alig mérhetők.
A technológiai vállalat az úgynevezett AI contribution pilot keretében nagyjából száz digitális kiadónak fizet azért, mert cikkeik és elemzéseik hozzájárulnak az AI Overviews összegzéseihez, az AI Mode válaszaihoz, valamint a Gemini chatbot találataihoz. Az elszámolás alapja az, hogy egy-egy forrás anyaga mennyire érdemben formálja a generált válaszokat. A gyakorlati tapasztalatok alapján viszont a kifizetések mértéke végletesen eltérő képet mutat.
A félmillió dollárostól a pár száz dolláros összegig
A tesztprogramban részt vevő lapok közül a régebben csatlakozott, niche témákra – például animékre vagy videojátékokra – szakosodott portálok akadtak, amelyek évente egymillió dollárnál is többet keresnek a rendszeren keresztül. Ezzel szemben a kisebb és közepes méretű oldalak döntő többsége mindössze párszáz dolláros tételről számolt be több hónap leforgása alatt. Ez az összeg a meglévő hirdetési bevételeik egy tizedszázalékát sem éri el.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a Google Search Console felületén megjelenő havi kifizetések kiszámítási módja teljesen átláthatatlan a tartalomkészítők számára. A kiadók nem látják, pontosan melyik cikkük mekkora összeget termelt, és miért változik a megítélt összeg hónapról hónapra. A rendszer működése így leginkább egy fekete dobozra hasonlít, ami megnehezíti a médiacégek üzleti tervezését.
Fokozódó jogi és hatósági nyomás a keresőpiacon
Az új elszámolási kísérlet hátterében az áll, hogy a mesterséges intelligencia által generált válaszok radikálisan csökkentik a hagyományos kimenő kattintások számát. Amikor a felhasználók közvetlenül a keresési találati oldalon megkapják a kért információt, jóval ritkábban kattintanak át az eredeti forrásra. Ez a folyamat komoly bevételkiesést okoz a független szerkesztőségeknek, ami globális felháborodást és jogi eljárásokat váltott ki.
Több nagy kiadóvállalat emiatt határozottan visszautasította a kísérleti programban való részvételt, remélve, hogy a távolmaradással kedvezőbb feltételeket tudnak kikényszeríteni. Ezzel párhuzamosan az Európai Bizottság és az Egyesült Királyság versenyhatósága is vizsgálja a Google piaci gyakorlatát, arra kötelezve a céget, hogy biztosítson valódi választási lehetőséget a tartalomtulajdonosoknak.
