Bombaként robbant a hír az Amerikai Csillagászati Társaság (AAS) 247. találkozóján: Eric Schmidt, a Google korábbi vezérigazgatója bejelentette, hogy feleségével közösen finanszírozzák a Hubble-űrtávcső magánszektorbeli utódjának megépítését. A Schmidt Sciences kezdeményezése nem kevesebbet ígér, minthogy az évtized végére pályára állítják a Lazuli névre keresztelt űreszközt, amely kitöltheti a NASA költségvetési nehézségei miatt tátongó űrt.
A bejelentés alapjaiban rengetheti meg az űrkutatás finanszírozási modelljét. Míg korábban a nagy űrobszervatóriumok kizárólag állami óriásprojektek keretében valósulhattak meg (több évtizedes csúszásokkal), Schmidték projektje a Szilícium-völgy „gyors és hatékony” filozófiáját ültetné át a csillagászatba. A terv szerint a Lazuli már 2029-ben munkába állhat, ami űripari léptékkel mérve szinte fénysebességnek számít.
Miért van rá égető szükség?
A legendás Hubble-űrtávcső (HST) lassan 36 éves lesz. Bár még mindig működik, giroszkópjai és fedélzeti rendszerei egyre megbízhatatlanabbak, pályája pedig folyamatosan süllyed. A NASA jelenlegi zászlóshajója, a James Webb-űrtávcső (JWST) ugyan forradalmi eredményeket szállít, de kizárólag az infravörös tartományban lát, így nem képes pótolni a Hubble ultraibolya (UV) és látható tartományban végzett méréseit.
A probléma az, hogy a NASA hivatalos Hubble-utódja, a Habitable Worlds Observatory a tervek szerint legkorábban a 2040-es években indulhat. Ez azt jelentené, hogy ha a Hubble a közeljövőben felmondja a szolgálatot, az emberiség akár 15-20 évre is elveszítheti az „UV-szemét” az űrben. Ezt a veszélyes tudományos vakfoltot hivatott megszüntetni a Lazuli.
A Lazuli: Nagyobb, élesebb és gyorsabb
A Schmidt Sciences által bemutatott Lazuli egy 3 méter átmérőjű tükörrel szerelt űrtávcső lesz, ami jelentős előrelépés a Hubble 2,4 méteres tükréhez képest. A nagyobb felület mintegy 70%-kal több fényt képes összegyűjteni, ami halványabb objektumok megfigyelését és nagyobb felbontást tesz lehetővé.
- Spektrum: A távcső – akárcsak a Hubble – az ultraibolya és a látható fény tartományában dolgozik majd.
- Technológia: Modern detektorokkal és egy nagy teljesítményű koronográffal is felszerelik, amely lehetővé teszi a csillagok fényének kitakarását, így közvetlenül vizsgálhatnak majd exobolygókat.
- Költséghatékonyság: A projekt vezetői szerint a „New Space” ipari szabványok alkalmazásával a NASA-költségek töredékéből, nagyságrendileg 500 millió dollár körüli összegből (bár a pontos árat nem közölték) kihozható a fejlesztés.
Eric Schmidt nemcsak egyetlen távcsövet, hanem egy komplett rendszert (Schmidt Observatory System) finanszíroz, amely magában foglal három földi obszervatóriumot is, ám a koronaékszer egyértelműen a Lazuli.
Miben más a Lazuli, mint a nagy elődök?
Az alábbi táblázatban összehasonlítottuk a tervezett magánteleszkópot a jelenlegi állami óriásokkal. Jól látszik, hogy a Lazuli kifejezetten a Hubble űrét tölti be, nem pedig a James Webb vetélytársa.
| Tulajdonság | Hubble (HST) | Lazuli (Tervezett) | James Webb (JWST) |
|---|---|---|---|
| Tükör átmérő | 2,4 méter | 3,0 méter | 6,5 méter |
| Hullámhossz | UV, Látható, Közeli IR | UV, Látható | Közeli és Közép IR |
| Finanszírozás | NASA / ESA (Állami) | Magán (Schmidt Sciences) | NASA / ESA / CSA |
| Fejlesztési idő | ~20 év | ~3-4 év (Terv) | ~25 év |
| Indítás | 1990 | 2028-2029 (Becsült) | 2021 |
Magyar vonatkozás: Miért jó ez nekünk?
A hír a magyar csillagászati közösség számára is rendkívüli jelentőséggel bír. A hazai kutatók – például a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) munkatársai – évtizedek óta aktívan használják a Hubble adatait, különösen a csillagkeletkezés és az instabil csillagok vizsgálatában.
A Schmidt-féle kezdeményezés egyik legfontosabb ígérete az úgynevezett Open Data politika. Ez azt jelenti, hogy a Lazuli és a kísérő földi távcsövek adataihoz nem csak egy szűk elit férhet majd hozzá, hanem a globális tudományos közösség számára azonnal és ingyenesen elérhetővé teszik azokat. Ez hatalmas lehetőség a magyar kutatóknak, akiknek a szűkös állami kvóták miatt eddig nehéz volt távcsőidőhöz jutniuk a legnagyobb műszereken. Ha a Schmidt Sciences betartja ígéretét, a magyar asztrofizika új aranykora jöhet el az UV-csillagászatban.
Kockázatok és kilátások
Bár a lelkesedés óriási, a szkeptikus hangok is megjelentek. Egy ekkora űrtávcső magánpénzből történő megépítése és üzemeltetése precedens nélküli. Kérdéses, hogy a „gyorsított eljárás” nem megy-e a minőség rovására, illetve ki fogja finanszírozni a hosszú távú üzemeltetést (Mission Control, adatfeldolgozás), ha a kezdeti lelkesedés alábbhagy.
Egy biztos: ha a Lazuli 2029-ben sikeresen pályára áll, az végérvényesen lezárja az állami űrmonopólium korszakát a tudományos nagyberendezések terén is. A csillagászok pedig fellélegezhetnek: nem maradunk sötétben az ultraibolya tartományban.
