A floridai székhelyű Star Catcher Industries bejelentette, hogy 65 millió dolláros Series A finanszírozási kört zárt le, amellyel a teljes tőkebevonása 88 millió dollárra emelkedett. A 2026. május 12-én nyilvánosságra hozott befektetést a B Capital vezette, a Shield Capital és a Cerberus Ventures társvezetésével. A vállalat célja a világ első űrbéli energiahálózatának kiépítése, amely lézeres technológiával (optical power beaming) juttat elektromos áramot a keringő műholdakhoz.
Az orbitális infrastruktúra új korszaka
Az űrgazdaság jelenlegi korlátja az energia: a műholdak képességeit meghatározza a saját napelemeik mérete és hatékonysága. A Star Catcher koncepciója szerint „energia-csomópontokat” (power nodes) telepítenek orbitális pályára, amelyek összegyűjtik a napenergiát, majd koncentrált fénynyalábok formájában továbbítják azt a kliensek felé. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy a meglévő műholdak akár tízszer több energiához jussanak anélkül, hogy bármilyen hardveres módosításra vagy speciális vevőegységre lenne szükségük.
Technológiai mérföldkövek és rekordok
A vállalat már bizonyította technológiájának életképességét. 2025 novemberében világrekordot állítottak fel az optikai energiaátvitel terén, amikor több mint 1,1 kW elektromos teljesítményt továbbítottak földi körülmények között, a NASA floridai létesítményében. A teszt során kereskedelmi forgalomban kapható napelemeket használtak, igazolva, hogy a technológia kompatibilis a jelenleg űrben lévő eszközökkel.
| Paraméter | Adat / Részletek |
|---|---|
| Finanszírozási kör | 65 millió USD (Series A) |
| Összes tőkebevonás | 88 millió USD |
| Átviteli technológia | Optikai energiaátvitel (Lézer) |
| Energianövekedés mértéke | 2x – 10x növekedés a kliens oldalon |
| Átviteli rekord (2025) | >1,1 kW teljesítmény / >10 MJ összenergia |
| Alapítás éve | 2024 |
A hálózat stratégiai jelentősége
A hálózat nem csupán a kereskedelmi távközlési műholdak számára kritikus. Az amerikai nemzetbiztonsági szervek és a védelmi szektor is fokozott érdeklődést mutat a projekt iránt. A Cerberus Ventures részéről John W. „Jay” Raymond tábornok, az amerikai űrhaderő (U.S. Space Force) korábbi első vezérkari főnöke csatlakozott a Star Catcher igazgatótanácsához. A technológia lehetővé teszi a műholdak számára a folyamatosabb manőverezést és a nagy energiaigényű szenzorok tartós üzemeltetését.
Magyar vonatkozás és nemzetközi hatás
Bár a Star Catcher floridai központú, az űrbéli energiaszolgáltatás megjelenése alapjaiban írja át a globális űripar szabályait, amelyben a magyar űrszektor szereplői – különösen a kisműholdas technológiákban érdekelt cégek – új távlatokat kaphatnak. Az on-demand energiaellátás révén a kisebb platformok is képesek lesznek olyan komplex feladatok ellátására (például nagy felbontású radaros megfigyelés vagy űrbéli adatfeldolgozás), amelyek korábban csak hatalmas és drága műholdakkal voltak kivitelezhetők.
Kilátások: Az első űrbéli teszt
A most bevont tőkét a Star Catcher az első világűrben végrehajtott demonstrációs küldetésére fordítja, amelyre a tervek szerint 2026 végén kerül sor. Ezt követően a vállalat egy sorozatnyi indítást tervez, hogy fokozatosan kiépítse az operatív hálózatot. Ha a rendszer beválik, az űrben működő eszközök élettartama meghosszabbíthatóvá válik, az űrbéli gyártás és az orbitális adatközpontok pedig gazdaságilag is fenntartható valósággá válhatnak.
