A ComputerTrends beszámolója szerint a tudósok újabb lépést tettek a földi élet eredetének megfejtése felé. A Föld ősi kőzeteinek és az élet genetikájának mélyreható vizsgálata alapján sikerült behatárolni azokat az időszakokat és körülményeket, amelyek lehetővé tették az első élő szervezetek kialakulását. Ez az áttörés nemcsak a csillagászat, hanem a biológia és a földtudomány számára is óriási jelentőségű, hiszen segíthet megérteni, hogyan alakulhatott ki az élet más bolygókon is.
Egy nemzetközi kutatócsoport friss eredményei szerint egy közeli csillag több millió évvel ezelőtti felrobbanása, azaz egy szupernóva, jelentős hatással lehetett a földi élet fejlődésére. A kutatók a Tanganyika-tó mélytengeri üledékmintáit vizsgálták, és azt találták, hogy 2–3 millió évvel ezelőtt a halvírusok sokfélesége hirtelen megnőtt. Ez az időszak egybeesik egy olyan kozmikus eseménnyel, amikor a Földet erős sugárzás érte egy közeli szupernóva-robbanás miatt.
A szakértők szerint a kozmikus sugárzás növekedése mutációkat idézhetett elő a földi élőlényekben, ami felgyorsíthatta az evolúciót és hozzájárulhatott az élet sokszínűségének kialakulásához. A kutatók vas-60 izotópokat is találtak az üledékekben, amelyek tipikusan szupernóvák során keletkeznek, így pontosan meg tudták határozni a kozmikus esemény időpontját.
Bár a felfedezés nem ad végleges választ az élet eredetére, újabb bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a földi élet fejlődését nemcsak a bolygónkon zajló folyamatok, hanem a világűr eseményei is befolyásolhatták. A kutatók szerint további vizsgálatokra van szükség, de az eredmények új irányt adhatnak az élet eredetének kutatásában, és akár a marsi élet lehetőségének vizsgálatában is segíthetnek.
