Az összehajtható képernyő megjelenése az Apple kínálatában komoly technológiai mérföldkő, az új formátum elérése azonban elkerülhetetlen kompromisszumokkal járt. Az ultravékony, mindössze 5,2 milliméteres házba épített összecsukható konstrukció miatt a gyártónak több olyan funkcióról is le kellett mondania, amelyek a hagyományos csúcsmodelleken már évek óta alapfelszereltségnek számítanak.
Biometriai és kezelési változások
A legszembetűnőbb hiányosság az arcazonosítás elhagyása. Az iPhone Duo nem kapta meg a Face ID szenzortömbjét, helyette a bekapcsológombba épített Touch ID ujjlenyomat-olvasóra támaszkodik a biometrikus azonosítás során. A kezelőszervek tekintetében is történt átrendeződés, mivel a korábbi modellekről ismert Akciógomb nem található meg a házon.
Kamerarendszer és optikai korlátok
A helyhiány leginkább a hátlapi kameraegyüttest érintette. A háromlencsés Pro modellekkel szemben az iPhone Duo mindössze két hátlapi kamerát kapott: egy főkamerát és egy ultraszéles látószögű egységet. Ennek következtében a készüléken nem érhető el a dedikált telefotó lencse, így a többszörös optikai nagyításról le kell mondaniuk a felhasználóknak.
A hardveres megkötések a szoftveres fotós és videós funkciókra is hatással vannak:
- Hiányzik a LiDAR szkenner, ami befolyásolja a mélységérzékelést és a térbeli videók rögzítését.
- Nem érhető el a ProRAW és a ProRes RAW formátumú rögzítés.
- Elmaradtak a Camera app manuális Pro beállításai, valamint a változtatható rekeszérték opciója.
A kompromisszumok háttere
Az iPhone Duo belső 7,6 hüvelykes OLED kijelzője és az egyedi hajlítási mechanizmus jelentős helyet foglal el a készülékházban. Bár a számítási teljesítményért a legújabb A20 Pro chip felel, a mérnököknek választaniuk kellett a képernyőméret növelése és a haladó kameratechnológiák beépítése között. Az összehajtható formavilág iránt érdeklődőknek így mérlegelniük kell, hogy a nagyobb kijelzőfelület kárpótolja-e őket a Pro szérián megszokott funkciók hiányáért.
