A Vera C. Rubin Obszervatórium Chilében június 24-én kezdi meg első megfigyeléseit. Az obszervatórium 8,4 méteres tükörrel és 3,2 milliárd pixeles kamerával rendelkezik, amely évente akár 6000 TB adatot is képes rögzíteni. A Rubin Obszervatórium célja a sötét anyag és sötét energia tanulmányozása, valamint a változó csillagok és más égi jelenségek megfigyelése.
Az Indiai Devasthal Obszervatóriumban működő 4 méteres Nemzetközi Folyékony Tükör Teleszkóp (ILMT) folyamatosan figyeli az égboltot, különösen a tranziensek, változó objektumok és kis égitestek tanulmányozására. Az ILMT 2023 októbere óta működik rendszeresen, és jelentős hozzájárulást nyújt az asztronómiai kutatásokhoz.
A világűr titkai egyre közelebb kerülnek hozzánk – szó szerint is. Két korszakalkotó csillagászati létesítmény, a chilei Rubin Obszervatórium és az indiai Himalája csúcsán működő ILMT most először hangolja össze megfigyeléseit, hogy új szintre emeljék az univerzum feltérképezését.
A Rubin Obszervatórium – teljes nevén Vera C. Rubin Obszervatórium – a világ egyik legfejlettebb égboltfigyelő rendszere. 8,4 méteres távcsöve és a világ legnagyobb digitális kamerája segítségével az egész déli égboltot képes feltérképezni néhány éven belül. Célja nem kevesebb, mint feltérképezni a sötét anyagot, nyomon követni a Föld felé tartó kisbolygókat, és megérteni a világegyetem szerkezetét.
Az ILMT (International Liquid Mirror Telescope), amely India Uttarakhand államában található, teljesen más megközelítést alkalmaz. Tükrét nem üvegből, hanem folyékony higanyból formálja, amely forgás közben ideálisan paraboloid alakot vesz fel – így gyakorlatilag egy élő optikai rendszerként működik. Az ILMT kizárólag a zenit (az égbolt középpontja) irányába néz, de ezt napról napra hihetetlen részletességgel teszi.
A két intézmény most először vállalt közös projektet: céljuk, hogy kombinált megfigyelésekkel pontosabb, időben is összehangolt adatokat gyűjtsenek a gyorsan változó égi jelenségekről – például szupernóvákról, kilonóvákról, és más tranziens objektumokról. A földgolyó két külön pontján végzett észlelések együttesen a nap 24 órájában lehetővé teszik az égi események szinte megszakítás nélküli követését.
Miért fontos ez?
Az időérzékeny asztrofizika – amely a gyors és múló égi jelenségeket vizsgálja – eddig gyakran az észlelési időablakok korlátai között vergődött. A Rubin–ILMT együttműködés ezt áttöri: olyan új adatokat szolgáltathat, amelyek segítenek megérteni, mi történik a csillagok végső pillanataiban, vagy akár felfedhetik az univerzum sötét energiájának viselkedését is.
A tudományos közösség lelkesedése határtalan.
„Ez az együttműködés olyan, mintha két különböző érzékszervünket egyszerre vetnénk be ugyanarra az ismeretlenre” – nyilatkozta dr. Laxmi Sharma, az ILMT vezető kutatója.
„Most már nemcsak látjuk a jelenséget – hanem érzékeljük is az időbeli viselkedését.”
Mit hozhat a jövő?
Ha az együttműködés sikeresnek bizonyul, az égbolt globális, 24 órás megfigyelése valósággá válhat – és ez forradalmasíthatja, hogyan gondolkodunk az univerzumról.
Infobox: Mi az a Rubin Obszervatórium?
-
Helyszín: Cerro Pachón, Chile
-
Fő műszer: Simonyi Survey Telescope
-
Kamera: 3,2 gigapixeles CCD
-
Indulás: 2025-ben kezdődik a tudományos adatgyűjtés
Infobox: Mi az ILMT?
-
Helyszín: Devasthal-hegy, India
-
Fő műszer: 4 méteres folyékony higanytükör
-
Működés: csak a zenitre néz, de nagyon nagy precizitással
-
Egyedülálló abban, hogy első folyékony tükrű teleszkóp, amely tudományos kutatást végez
