Brazília északkeleti részén, Maranhão államban egy eddig ismeretlen, 120 millió évvel ezelőtt élt hosszú nyakú dinoszauruszfajt fedeztek fel. A Dasosaurus tocantinensis névre keresztelt növényevő maradványai alapjaiban írják felül a kora kréta kori kontinensvándorlási elméleteket, mivel az állat legközelebbi rokona nem Dél-Amerikában, hanem a mai Spanyolország területén élt.
Véletlen lelet a vasútépítésnél
A fosszíliákat eredetileg még 2021-ben, a Davinópolis városában zajló közúti és vasúti terminál építési munkálatai során találták meg. A Journal of Systematic Palaeontology szakfolyóiratban 2026 februárjában megjelent részletes leírás szerint a leletek között egy 1,5 méteres combcsont és különleges farokcsigolyák is szerepelnek. A kutatócsoportot Elver Mayer, a Federal University of the São Francisco Valley professzora vezette. A feltárás mélysége (kb. 8 méter) már az elején jelezte, hogy nem recens emlősökről, hanem jóval ősibb maradványokról van szó.
Anatómiai jellegzetességek és méretek
A Dasosaurus a Somphospondyli csoportba tartozik, amely a titanoszauruszok közeli rokona, de azoktól elkülönülő fejlődési ágat képvisel. A becslések szerint az állat hossza elérte a 20 métert, ami körülbelül két városi autóbusz hosszának felel meg. Ezáltal a Dasosaurus tocantinensis Maranhão állam eddigi legnagyobb ismert dinoszaurusza. Különlegessége a farokcsigolyákon található hármas taréj- és barázdarendszer, valamint a combcsonton látható markáns oldalsó kidudorodás, amely kombináció egyetlen más fajra sem jellemző.
A transzatlanti kapcsolat bizonyítéka
A felfedezés legmeghatározóbb tudományos eredménye a biogeográfiai összefüggés. A filogenetikai elemzések kimutatták, hogy a Dasosaurus legközelebbi testvértaxonja a Spanyolországban talált Garumbatitan morellensis. Ez azt bizonyítja, hogy 120-130 millió évvel ezelőtt, a Gondwana szuperkontinens szétválása előtt létezett egy szárazföldi folyosó Európa és Dél-Amerika között, valószínűleg Észak-Afrikán keresztül. A kutatók szerint a faj ősei Európából vándoroltak délre, mielőtt az Atlanti-óceán teljesen megnyílt volna.
| Paraméter | Adat |
|---|---|
| Tudományos név | Dasosaurus tocantinensis |
| Becsült testhossz | kb. 20 méter |
| Geológiai kor | Kora kréta (Apti emelet, kb. 120 millió év) |
| Lelőhely | Davinópolis, Maranhão, Brazília |
| Formáció | Itapecuru-formáció |
| Legközelebbi rokon | Garumbatitan morellensis (Spanyolország) |
| Csoport | Somphospondyli |
Magyar vonatkozás
Bár a konkrét feltárásban nem vettek részt magyar kutatók, a Somphospondyli csoport és a titanoszaurusz-formák kutatása a hazai paleontológia számára is kiemelt jelentőségű. Az iharkúti dinoszaurusz-lelőhelyen talált Hungarosaurus tormai és más növényevő maradványok vizsgálata során a magyar szakemberek rendszeresen alkalmazzák azokat a biogeográfiai modelleket, amelyeket a Dasosaurus mostani azonosítása is megerősített a kréta kori Európa és a környező kontinensek kapcsolatáról.
Kilátások
A Dasosaurus felfedezése új lendületet ad az Amazonas-medence és a környező észak-brazil területek kutatásának. A terület extrém csapadékos időjárása miatt a fosszíliák gyorsan erodálódnak, így a davinópolisihoz hasonló infrastrukturális beruházások mentőfeltárásai kritikus fontosságúak a jövőben. A kutatók várhatóan további elemzéseket végeznek a csontszövetek (osteohistológia) mikroszkópos szerkezetén, hogy pontosabb képet kapjanak az óriás növekedési üteméről és élettartamáról.
