A cseh Amanita Design neve mára összefonódott a kézzel rajzolt, szürreális és mélyen atmoszférikus kalandjátékokkal. A Machinarium, a Samorost és a Botanicula alkotói most egy minden eddiginél ambiciózusabb projekten dolgoznak: ez a Phonopolis. A napokban megjelent és széles körben tesztelt demó alapján a stúdió nemcsak vizuális stílust váltott, hanem egy olyan társadalomkritikai élt is vitt a játékba, amely az orwelli disztópiát ötvözi a stúdióra jellemző abszurd humorral. A Phonopolis világa egy kartonból épült, merev szabályok által irányított város, ahol a lakók életét a mindenütt jelen lévő hangszórókból áradó parancsok határozzák meg.
A játék története szerint egy Felix nevű átlagembert irányítunk, aki véletlenül ráébred a rendszert mozgató mechanizmusokra. Amikor a város vezetése, a Főnök, egy új, mindent eldöntő parancs kiadására készül, Felixnek akarva-akaratlanul is a lázadás élére kell állnia. A demó tanúsága szerint a Phonopolis nem egy sötét, nyomasztó tragédia, hanem egy pengeéles szatíra, amelyben a fasizmus és a totalitárius rendszerek elleni harc éppolyan nevetséges helyzeteket szül, mint amilyen ijesztő a háttere. Az Amanita Design szakított a korábbi játékaira jellemző néma történetmeséléssel is; itt a narráció és a párbeszédek kulcsszerepet kapnak a világépítésben.
A kézműves disztópia: Kartonváros és avantgárd művészet
A Phonopolis legszembetűnőbb újdonsága a vizuális megvalósítás. Míg a korábbi Amanita-játékok jellemzően 2D-s, festői környezetben játszódtak, a Phonopolis 3D-s modelleket használ, de úgy, mintha azok hullámkartonból, papírból és talált tárgyakból készültek volna. Ez a stop-motion hatású technika a 1920-as és 30-as évek konstruktivista és futurista művészetét idézi. A város minden szeglete azt sugallja, hogy egy mesterséges, törékeny, mégis könyörtelen struktúráról van szó, ahol az egyén csak egy fogaskerék a gépezetben.
A fejlesztők elmondása szerint a látványvilág inspirációi között szerepelnek a korszak avantgárd plakátjai és színházi díszletei is. Ez a stílusváltás nem öncélú: a merev, geometrikus formák tökéletesen tükrözik a társadalmi rend rugalmatlanságát. A játékmenet során Felixszel olyan feladatokat kell megoldanunk, amelyek kifordítják a város logikáját. A demó egyik legemlékezetesebb szála, amikor a főhősnek egyszerűen csak el kellene jutnia egyik pontból a másikba, de a bürokrácia és a mindenhol jelen lévő megfigyelés miatt ez egy abszurd meneküléssé válik a hatóságok elől.
Játékmenet és interakció: Több mint egy klasszikus point-and-click
Bár az alapok továbbra is a klasszikus kalandjátékos hagyományokon nyugszanak, a Phonopolis sokkal dinamikusabbnak érződik. A fejtörők szervesen illeszkednek a környezetbe: gyakran a hangszórókból érkező utasításokat kell manipulálnunk vagy a környezet kartonelemeit átrendeznünk a továbbjutáshoz. A humor forrása gyakran Felix ügyetlensége és a rendszer túlkomplikáltsága közötti feszültség. Nem egy hősies forradalmárt alakítunk, hanem valakit, aki csak túl akarja élni a napot, de közben folyamatosan keresztbe tesz a diktatúrának.
A hangzásvilág, amelyért ismét a stúdió állandó zeneszerzője, Floex (Tomáš Dvořák) felel, döntő jelentőségű. Mivel a történet központi eleme a hang és az irányítás, a zene és a hangeffektek nemcsak aláfestésként szolgálnak, hanem a rejtvények megoldásában is szerepet kapnak. A rádióadások, a megafonok recsegése és a város gépies moraja egy olyan auditív réteget ad a játéknak, amely felerősíti az elszigeteltség és a kontroll érzését.
| Jellemző | Részletek |
|---|---|
| Fejlesztő | Amanita Design (Csehország) |
| Műfaj | Kaland, puzzle, szatíra |
| Vizuális stílus | 3D stop-motion hatás, karton-esztétika |
| Megjelenés | Hamarosan (Steam, PC) |
| Fő inspirációk | George Orwell, cseh avantgárd, konstruktivizmus |
| Újdonság | Narrált párbeszédek és szöveges történetmesélés |
A társadalmi üzenet és a magyar vonatkozás
A Phonopolis témaválasztása különösen aktuális a közép-európai régióban. Az Amanita Design tagjai cseh alkotókként saját történelmi tapasztalataikból is merítettek a totalitárius rendszerek abszurditásának ábrázolásakor. A bürokrácia útvesztői, a központilag vezérelt vélemények és az egyéni szabadság korlátozása olyan témák, amelyek a magyar közönség számára is ismerősen csenghetnek. A játék nem direkt politikai állást foglal, hanem az emberi természet és a hatalom viszonyát vizsgálja egy groteszk nagyítón keresztül.
Magyarországon az Amanita Design játékai mindig is nagy népszerűségnek örvendtek, köszönhetően a nyelvi korlátokat áthidaló vizualitásuknak. Bár a Phonopolis már több szöveget használ, a vizuális poénok és a szituációs humor továbbra is univerzális marad. A hazai indie közösség számára a játék fejlesztési folyamata is példaértékű, hiszen megmutatja, hogyan lehet világszínvonalú technikai megoldásokat (mint az egyedi 3D rendering) ötvözni a hagyományos, kézműves művészettel.
Mit várhatunk a teljes verziótól?
A demó alapján a Phonopolis az eddigi leghosszabb és legösszetettebb Amanita-játék lehet. A fejlesztők ígérete szerint a teljes verzióban sokkal több kerületet ismerhetünk meg, és Felix lázadása is globálisabb szintet ölt. Kérdéses marad, hogy a stúdió hogyan tudja fenntartani az egyensúlyt a humor és a disztópia sötét tónusai között a teljes játékidő alatt, de az eddig látottak alapján a recept működik. A játékosok visszajelzései alapján a demó egyik legnagyobb erőssége a tempó: a menekülős jelenetek és a lassabb, gondolkodós részek jól váltják egymást.
A Phonopolis nemcsak egy újabb kalandjáték, hanem egy művészeti kiáltvány is a digitális tömegtermelés korában. Azt üzeni, hogy a kézzel készült, egyedi látásmódnak továbbra is helye van a játékiparban, még akkor is, ha a téma éppen a szabadság elvesztése. A Steam-en elérhető próbaverzió után a rajongók már tűkön ülve várják a pontos megjelenési dátumot, amely várhatóan még az idei évben esedékes.
Összegzés és kilátások
A Phonopolis minden jel szerint az év egyik legfontosabb független játéka lesz. Az Amanita Design bebizonyította, hogy képes megújulni anélkül, hogy elveszítené a lelkét. A kartonváros felfedezése, a Főnök parancsainak kijátszása és Felix kényszerű hősieskedése olyan élményt ígér, amely egyszerre szórakoztat és elgondolkodtat. Aki szereti a különleges vizuális stílust és nem riad vissza egy kis társadalomkritikától, annak a Phonopolis kötelező darab lesz.
Források:
