A technológiai szektor és a tőkepiacok az elmúlt két évet a mesterséges intelligencia (AI) bűvöletében töltötték, azt várva, hogy az algoritmusokba fektetett milliárdok azonnali és mérhető robbanást idéznek elő a globális gazdaságban. A Goldman Sachs vezető közgazdásza, Jan Hatzius friss elemzése azonban hideg zuhanyként érte a piaci optimistákat. A jelentés rávilágít, hogy a hatalmas várakozások és a gigantikus infrastrukturális beruházások ellenére az AI 2025-ben érdemben nem járult hozzá az Egyesült Államok bruttó hazai termékének (GDP) növekedéséhez. Ez az állítás éles ellentétben áll a technológiai óriáscégek kommunikációjával, és rávilágít egy alapvető félreértésre a beruházások és a tényleges termelékenység-növekedés közötti kapcsolatban.
A várakozások és a valóság közötti szakadék
Az elemzés központi állítása, hogy a mesterséges intelligenciába irányuló befektetések GDP-növekedésre gyakorolt hatásáról rengeteg téves információ és pontatlan jelentés látott napvilágot az elmúlt időszakban. Míg a média és egyes elemzőházak az AI-forradalmat már a mindennapok részének és a gazdaság motorjának tekintik, a számok mást mutatnak. A Goldman Sachs szerint az Egyesült Államok gazdaságát 2025-ben alapvetően nem támasztotta alá az AI-befektetések tömege, és a technológia gazdasági lábnyoma statisztikai értelemben elhanyagolható maradt. Ez nem azt jelenti, hogy a technológia nem fejlődik, vagy hogy a cégek nem költenek rá, hanem azt, hogy ezek a kiadások még nem fordultak át széles körű hatékonyságjavulásba vagy új értékteremtésbe a makrogazdaság szintjén.
Kontextus és előzmények: A hype-ciklus csúcsa után
Ahhoz, hogy megértsük a jelenlegi helyzetet, vissza kell tekintenünk 2023-ra és 2024-re, amikor a ChatGPT és az azt követő nagy nyelvi modellek (LLM) megjelenése elindította a modern kori aranylázat. A Microsoft, a Google, az Nvidia és a Meta részvényárfolyamai az egekbe szöktek, mivel a befektetők azt feltételezték, hogy az AI pillanatok alatt átalakítja a munkaerőpiacot és radikálisan csökkenti a működési költségeket. A vállalatok elkezdték felhalmozni az Nvidia H100-as és B200-as chipjeit, adatközpont-építési hullám indult, amelyhez hasonlót csak az internet hőskorában láttunk. Azonban, ahogy a Goldman Sachs rámutat, a hardvervásárlás önmagában nem generál GDP-t olyan mértékben, mint ahogy azt a technológiai optimizmus sugallja.
A közgazdászok emlékeztetnek az úgynevezett Solow-paradoxonra a 1980-as évekből, amikor a számítógépek már mindenhol ott voltak, kivéve a termelékenységi statisztikákat. Úgy tűnik, az AI esetében is hasonló jelenséggel állunk szemben: a technológia implementálása, az üzleti folyamatok újratervezése és a valódi megtérülés elérése sokkal hosszabb időt vesz igénybe, mint azt a negyedéves gyorsjelentések sugallják.
Az újdonság lényege: Miért nem nőtt a GDP?
Jan Hatzius szerint a probléma forrása a félreértelmezett adatokban rejlik. Sokan a tőkeberuházásokat (CapEx) közvetlen növekedési faktorként kezelik, de az AI-eszközökbe fektetett dollárok nagy része importált alkatrészekre vagy már meglévő erőforrások átcsoportosítására ment el. Ezenkívül a mesterséges intelligencia jelenleg inkább kísérleti fázisban van a legtöbb nagyvállalatnál. A cégek szoftvereket vásárolnak, pilot projekteket futtatnak, de a munkafolyamataik alapvető átalakítása – ami a tényleges GDP-növekedést hozná a hatékonyság révén – még várat magára.
A jelentés kiemeli, hogy az AI-befektetések volumene ugyan óriási, de a gazdaság egészéhez képest még mindig nem érte el azt a kritikus tömeget, amely elmozdítaná a mutatókat. A Goldman Sachs becslése szerint az AI-hoz köthető beruházások az amerikai GDP alig 0,1 százalékát tették ki 2025-ben, ami kerekítve valóban a nullához közeli érték. A várt 0,4-0,5 százalékos többlet, amit korábban jósoltak, elmaradt, mivel a szoftveres adaptáció lassabb a vártnál.
Hatások a felhasználókra és a piacra
Ez a felismerés kényelmetlen helyzetbe hozza a befektetőket. Ha a megtérülés nem látszik a makrogazdasági adatokban, az előbb-utóbb a részvényárak korrekciójához vezethet. A vállalatok számára az üzenet egyértelmű: a puszta technológiai jelenlét nem elég. A piac mostantól nem azt fogja figyelni, hogy egy cég mennyit költ AI-ra, hanem azt, hogy ez hogyan jelenik meg a profitmarzsokban és a termelékenységben. A felhasználók számára ez annyit jelent, hogy az AI-eszközök bár segítik a napi munkát, egyelőre nem váltották ki a tömeges munkaerőt, és nem tettek hozzá annyit a gazdasági jóléthez, hogy azt az átlagember érezze a pénztárcáján vagy a szolgáltatások árában.
Gazdasági adatok és összehasonlítás
Az alábbi táblázat bemutatja a várt és a tényleges gazdasági hatásokat a Goldman Sachs elemzése alapján az Egyesült Államok vonatkozásában.
| Mutató megnevezése | Piaci várakozás (2025) | Tényleges hatás (Goldman Sachs) |
|---|---|---|
| AI hozzájárulása a GDP-hez | +0,5% – 1,2% | ~0,0% |
| Vállalati hatékonyságnövekedés | 15-20% (szektorspecifikus) | Mérhetetlen / Hibahatáron belüli |
| Infrastrukturális beruházások (CapEx) | 250+ milliárd dollár | ~200 milliárd dollár (lekötött tőke) |
| Munkaerőpiaci diszrupció mértéke | Magas (tömeges átképzés) | Alacsony (inkább kiegészítő szerep) |
Magyar vonatkozás és európai kitekintés
Bár az elemzés az amerikai piacra fókuszál, a tanulságok Magyarország számára is kulcsfontosságúak. A hazai kkv-szektor és a nagyvállalatok is gőzerővel próbálják integrálni a mesterséges intelligenciát, gyakran állami támogatások és EU-s források segítségével. Ha az USA-ban, ahol a technológiai koncentráció a legmagasabb, nem látszik a GDP-növekedés, akkor Magyarországon még óvatosabbnak kell lenni a várakozásokkal. A magyar gazdaság számára az AI hatása valószínűleg még távolabb van, mivel a digitalizációs alapok sok helyen még hiányosak. A Goldman Sachs jelentése arra figyelmeztet, hogy a technológiai ugrás előtt a fundamentális folyamatokat kell rendbe tenni, különben az AI csak egy drága játékszer marad, amely nem termel valódi profitot a nemzetgazdaság számára.
Kilátások: Mikor jön el az áttörés?
A Goldman Sachs nem állítja, hogy az AI kudarcot vallott, csupán azt, hogy a türelem elengedhetetlen. A közgazdászok szerint az igazi gazdasági boom 2027 és 2032 között várható. Addig is a gazdaságnak túl kell élnie a befektetési lázat, és meg kell találnia azokat a konkrét alkalmazási módokat, amelyek nemcsak látványosak, hanem valóban hatékonyabbá teszik a termelést. A következő években a figyelem a hardverről a szoftverre és a szervezeti innovációra fog áttevődni. Azok a cégek fognak nyerni, amelyek nemcsak vásárolják a technológiát, hanem képessé válnak annak teljes körű kiaknázására is.
Összességében a 2025-ös év az AI számára a kijózanodás éve volt. A mesterséges intelligencia nem egy varázspálca, amely azonnal növekedési pályára állítja a világot, hanem egy hosszú távú infrastrukturális beruházás, amelynek gyümölcseit csak évek múlva arathatjuk le. A Goldman Sachs elemzése emlékeztet minket: a statisztika nem hazudik, és a gazdasági növekedést nem bejelentésekben, hanem valódi teljesítményben mérik.
Források:
