A Disney elleni tiltakozás rámutatott a streamingpiaci felvásárlások rejtett kockázataira

disney-logo

A médiabirodalmak összeolvadása miatt szinte lehetetlenné vált a nagy szórakoztatóipari óriások elleni bojkott.

Amikor az ABC felfüggesztette Jimmy Kimmel késő esti műsorát a politikai nyomásgyakorlást követően, a felháborodott nézők és szórakoztatóipari szereplők azonnal előfizetéseik tömeges lemondását hirdették meg. A tiltakozási hullám azonban hamar szembesült azzal a valósággal, hogy a Disney-hez hasonló óriásvállalatok az elmúlt évtizedek felvásárlásai során olyan szerteágazó hálózatot építettek ki, amelyből szinte lehetetlen teljesen kivonulni.

Egyetlen konglomerátum hálójában

A felhasználók jelentős része úgy gondolta, hogy a Disney+ fiók törlésével egyértelmű üzenetet küldhet a cégvezetésnek. A gyakorlatban azonban a Disney portfóliója messze túlmutat egyetlen streamingplatformon. A cégcsoporthoz tartozik többek között a Hulu, az ESPN, a Marvel Studios, a Lucasfilm, a Pixar, valamint az ABC televíziós hálózat is. Így aki teljes bojkottot szeretne hirdetni, annak nemcsak egy gyermekműsor-szolgáltatást kell feladnia, hanem a sportközvetítésekről, a legnagyobb mozifilmekről és a népszerű tévésorozatokról is le kell mondania.

A piaci konszolidáció ára

A szórakoztatóiparban lezajlott felvásárlási hullám következtében a tartalomgyártás és a terjesztés néhány domináns szereplő kezében összpontosul. Amikor a fogyasztók elégedetlenek egy üzleti vagy politikai döntéssel, a piac hiánya miatt nincs hova átpártolniuk. Az alternatívák szűkössége miatt a fogyasztói nyomásgyakorlás hagyományos eszközei sokat veszítettek hatékonyságukból, ami komoly kérdéseket vet fel a jövőbeli piaci verseny és a véleménynyilvánítás szabadsága kapcsán.