Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) friss megfigyelései szerint egy tőlünk ~620 fényévre, a Kaméleon (Chamaeleon) csillagkép irányában sodródó, csillag nélküli „kóbor bolygó”, a Cha 1107-7626 példátlan ütemben növekszik: a becslések csúcson másodpercenként ~6 milliárd tonna gáz- és poranyagot kebelez be. A jelenség nemcsak rekord, hanem tudományos értelemben is „elmosódó határvonalat” jelez a csillag- és bolygókeletkezés között.
Mi történt pontosan?
Az ESO VLT távcsövének X-shooter spektrográfjával 2025 folyamán több hónapon át követték a kis tömegű égitest fényét és spektrumát. A mérések szerint az ún. akkréciós (anyagbefallási) ráta 2025 augusztusára kb. nyolcszorosára ugrott a tavaszi értékhez képest, elérve a ~6 milliárd tonna/másodperc nagyságrendet. A spektrum „csillagszerű” akkréciós jeleket mutat (mágnesesen csatornázott beáramlás, emissziós vonalak), illetve a koronganyag összetétele is dinamikusan változik.
Miért fontos ez?
- Rekord: ilyen erős akkréciós epizódot még nem dokumentáltak bolygótömegű objektumnál.
- Csillagszerű viselkedés: a megfigyelt folyamatok (mágneses akkréció, korongkémia) fiatal csillagokra jellemzők – mégis egy bolygóméretű égitestnél látszanak.
- Keletkezési forgatókönyvek: erős érv amellett, hogy néhány kóbor bolygó csillagszerű módon, közvetlen gravitációs összeomlással is kialakulhat (nem csak „kidobódva” kész bolygórendszerekből).
Gyors tények egy táblázatban
| Paraméter | Érték |
|---|---|
| Objektum | Cha 1107-7626 (szabadon sodródó, csillag nélküli bolygó) |
| Távolság | ~620 fényév (Chamaeleon irányában) |
| Becsült tömeg | ~5–10 Jupitertömeg |
| Akkréciós ráta (csúcs) | ~6 milliárd tonna / másodperc |
| Ráta változása | 2025 augusztusára ~8×-os erősödés a tavaszihoz képest |
| Műszerek | ESO VLT (X-shooter spektrográf); további megfigyelések várhatók (pl. ELT) |
Mit jelent ez a „bolygó vs. csillag” kérdésben?
A Cha 1107-7626 nem elég nagy ahhoz, hogy a magfúzió beinduljon benne (vagyis nem lehet csillag), ugyanakkor a megfigyelt akkréciós fizikája és a korong kémiai „életjele” a protocsillagokéhoz hasonló. A felfedezés ezért fontos híd a két világ között: látható, hogy a keletkezési mechanizmus részben átfedhet, még ha a végállapot (csillag vs. bolygó) eltér is.
Mi jöhet ezután?
- Folytatódó monitoring, hogy kiderüljön: ciklikus kitörésről vagy hosszabb „falási” időszakról van-e szó.
- Részletes korongkémia és porszemcse-fejlődés feltérképezése (pl. vízgőz, szilikátok, szénhidrogének).
- Nagyobb apertúrájú távcsövek (pl. ESO Extremely Large Telescope) célzott követése, amely még finomabb részleteket tárhat fel.
