Bret Taylor, az OpenAI igazgatótanácsának elnöke és a Sierra vezérigazgatója kimondta, hogy „AI-lufiban” vagyunk – szerinte ez ugyan veszteségekkel jár, de hosszú távon rendben van.
Miért „lufi”, és miért „oké” egyszerre?
- Túlzott várakozások és értékelések: Taylor elismeri, hogy a befektetői hangulat túlfűtött, sok szereplő csalódni fog.
- Hosszú távú értékteremtés: a dot-com korszakhoz hasonlóan a zajból valódi, tartós értékek születnek (infrastruktúra, új üzleti modellek, AI-ügynökök).
- Piaci szelekció: a „kígyóolaj” típusú megoldások kihullanak, a használati értéket szállító termékek maradnak.
Dot-com párhuzam – mit tanulhatunk belőle?
A 90-es évek végén sok startup bukott el, mégis az internet lett a modern gazdaság alaprétege. Taylor szerint az AI-nál is ez történik: a rövid távú túlzások mögött valódi technológiai trendek épülnek, amelyek az ügyfélkiszolgálástól (AI-ügynökök) a termelésig és tudásmunkáig minden réteget elérnek.
Mit jelent ez a cégeknek és fejlesztőknek?
- Valódi outcome-okra optimalizálj: mérhető eredmény (pl. megoldott ügyek aránya), nem csak demók.
- Termék–piac illeszkedés AI-val: az LLM „commoditizálódik”, az érték a feladatspecifikus ügynökökben, a workflow-k integrációjában és a minőségi adatszervezésben lesz.
- Kockázatkezelés: kerülni a „hype-first” beruházásokat, pilot → skálázás fegyelmezett lépésekben.
Mi jöhet rövid távon?
- Értékelési korrekciók: túlfinanszírozott AI-projektek leértékelődése.
- Infrastruktúra-boom folytatása: adatközpont- és GPU-beruházások, miközben a szoftver-réteg differenciálódik.
- Ügynökalapú alkalmazások: végponttól végpontig automatizált ügyintézés (hang, többnyelvű, szabályozott folyamatok).
Olvasatunk (vélemény)
Az „AI-lufi” narratíva hasznos, ha a józanságot kényszeríti ki: fókusz a használati esetre, költség-haszonon és a megbízhatóságon. Aki most valós problémát old meg, később a konszolidáció nyertese lehet. Aki csak a hangulatra épít, könnyen a buborék áldozata lesz.
