Mi történt pontosan?
A kormány ~433 millió darab Intel törzsrészvényt vásárolt 20,47 USD/db áron, összesen kb. 8,9 milliárd dollár értékben. Ezek az összegek már korábban a CHIPS-támogatási keretből voltak elkülönítve, tehát valójában nem új pénzről, hanem korábbi ígéretek „átcímkézéséről” van szó. A csomag része egy 5 %-os opció/jog is, amellyel további részvényeket vásárolhatnak, ha az Intel leányvállalatát – a foundry-üzemét – később eladná.
Igazából mit jelent ez?
Az amerikai kormány tét nélkül vált jelentős tulajdonossá — nem kapott helyet az igazgatótanácsban, és nincs operatív beleszólása. Ugyanakkor megígérte, hogy a többségi vezetés javaslataival egyetért majd, ha szavazásra kerül a sor.
Miért pont most?
- Az Intel már 2024-ben 13 milliárd dolláros működési veszteséget könyvelt el, és továbbra is nagy nyomás alatt áll.
- A CHIPS Act keretéből korábban megítélt támogatásokat azonban nem tudta megfelelő ütemben felhasználni építkezéseire (pl. Ohio-i gyár) – emiatt időzített nyomás is lehetett a háttérben.
- SoftBank pénzügyileg is beszállt: 2 milliárd dollár értékben vásárol részvényeket az Intelből – szintén jelezve a szektor iránti bizalmat.
Milyen reakciókat váltott ki?
Öröm a befektetőknél: az Intel papírjai több százalékot ugrottak a hír hatására – először +4 %, később akár +5–6 % is fordult elő.
Hogyan áll a helyzet egy táblázatban?
| Tétel | Részletek |
|---|---|
| Vásárolt részvények száma | ~433 millió darab |
| Ár | 20,47 USD/részvény |
| Teljes összeg | ~8,9 milliárd USD |
| Részarány | ~9,9 % (passzív tulajdon) |
| Opció | 5 %-os warrant foundry eladás esetén |
| Irányítás | Nincs igazgatói hely, szavazási megállapodás |
| SoftBank befektetés | ~2 milliárd USD (~2 %) |
Összegzés
Szó szerint történelmi pillanat: az USA kormány betette a lábát a még mindig egyik legikonikusabb chipvállalatba. Ez nem klasszikus államosítás, de egyértelműen közelebb hozza a technológiai rendszert az állami kontrollhoz.
