A NASA Curiosity marsjárója a Gale-kráterben olyan apró, korallszerű kőzetalakzatokat örökített meg a felszínen, amelyek geológiai folyamatokra utalnak, nem pedig életnyomra. A felfedezés újabb bizonyítékkal szolgál Mars egykori jeges–nedves múltjára.
Mi látható a képeken?
2025. július 24-én, a misszió 4 608. marsi napján (Sol) készült felvételen a Curiosity apró (kb. 2,5 cm átmérőjű), korallágakra emlékeztető formájú sziklát örökített meg a Gale-kráterben. A NASA adatai alapján ezek nem élő formák, hanem repedésekbe beszivárgott víz által oldott ásványokból képződött struktúrák, amelyeket az idők során a Marsi szél formált különlegesen finom mintázatokká. A jelenség megtalálható több más médiumban is, például az Earth.com, PetaPixel és ScienceAlert oldalain.
Mit adott hozzá a Curiosity misszió eddigi teljesítménye?
A Curiosity 2012-es marsi landolása óta folyamatosan működik, jelenleg már a 4. hosszabbított küldetését végzi, amely 2025 októberéig tart a Marsi Science Laboratory történet szerint.
A misszió során számtalan fontos geológiai és potenciális kémiai bizonyíték került elő: hosszú szénláncú alifás vegyületek, karbonátok, valamint a korallos formációkat követően a “boxwork” vagy hálós szerkezetű ásványi képződmények is.
Összegzés
A Curiosity által felfedezett „korallra emlékeztető” kicsiny sziklazátony olyan geológiai képződmény, amely vízhez köthető ásványosodási és eróziós folyamatok eredménye, nem biológiai. A felfedezés újabb adatpontot szolgáltat Mars egykori, potenciálisan nedves környezetéről, tovább gazdagítva a rover által felhalmozott tudásbázist az ősi habitabilitásról.
