Nyitókép: NASA, ESA, David Jewitt (UCLA); képfeldolgozás: Joseph DePasquale (STScI)
A 3I/ATLAS mindössze a harmadik ismert csillagközi objektum, amely „átszáguld” a Naprendszeren. Az elmúlt napokban új részletek derültek ki róla: a Hubble-űrtávcső nagyfelbontású felvételein aktív, könnycsepp-szerű porburkot és formálódó csóvát mutat, közben űrtávcsöves mérések szerint a szokásosnál távolabbról is víz (OH) jelenlétére utaló jeleket produkál. Alább összeszedtük, mi a konszenzus – és miért volt körülötte ekkora vita.
Mi ez pontosan, és honnan jött?
A 3I/ATLAS-t 2025. július 1-jén az ATLAS chilei állomása fedezte fel. Pályája erősen hiperbolikus, azaz nem kötődik a Naphoz; a csillagközi térből érkezett és onnan is távozik. A jelenlegi mérések alapján valószínűleg „hagyományos” üstökös: egy jeges–poros mag, amely a Nap felé közeledve anyagot bocsát ki, és e köré alakul ki a koma és a csóva.
Friss megfigyelések: Hubble-kép és „távoli” víz
A Hubble július 21-én készített felvételén jól látszik, hogy a Nap felé néző oldalról porsugár áramlik ki, mögötte pedig egy halvány, napszél által „lesöpört” csóva rajzolódik ki – vagyis a 3I/ATLAS egyértelműen aktív üstökösként viselkedik. A Swift űrtávcső UV-mérései a vártnál messzebbről mutattak OH-emissziót (a víz jeleként), ami arra utal, hogy a felszín szokatlanul nagy része aktív lehet. Ez izgalmas betekintést adhat egy, a Naprendszernél idősebb környezetben keletkezett égitest összetételébe.
Mekkora, milyen gyors, mennyire közel?
A Hubble-elemzések a magméretet jelenleg legfeljebb néhány kilométeresre teszik (a határérték ~2,8 km sugár → legfeljebb ~5,6 km átmérő), de akár ~320 méteres átmérő is elképzelhető. A sebessége kiemelkedően nagy: kb. 210 000 km/óra (~130 000 mph), ezzel a valaha megfigyelt leggyorsabb csillagközi üstökös. A Naphoz 2025. október 30-án kerül a legközelebb (perihélium), a Földhöz decemberben látszik majd újra, de nem jelent veszélyt: bőven a Föld pályáján kívül halad el.
| Kulcspont | Érték (friss becslések) |
|---|---|
| Felfedezés | 2025. július 1. (ATLAS, Chile) |
| Eredet / pálya | Csillagközi, erősen hiperbolikus, egyszeri áthaladás |
| Sebesség | ≈210 000 km/óra (≈130 000 mph), rekordgyors intersztelláris üstökös |
| Magméret (átmérő) | ~0,32–5,6 km (Hubble-alapú korlátok; nagy bizonytalansággal) |
| Aktivitás | Por- és vízaktivitás már ~3,5–3,8 CSE távolságból is (Swift, Hubble) |
| Perihélium | 2025. október 30. (a Mars pályájánál beljebb, a Föld messze ellenoldalon) |
| Veszély a Földre | Nincs – a Földtől nagy távolságban halad el |
Lesz-e szabad szemmel látható?
A jelenlegi előrejelzések szerint nem válik szabad szemmel láthatóvá. Kisebb amatőr távcsövek számára azonban jó célpont lehet ősz végén és tél elején, amikor a Nap takarásából ismét „előjön”. A fényességet és a csóva alakulását a víz- és egyéb illékony anyagok párolgása határozza meg, így a következő hónapok kulcsfontosságúak.
„Űrhajó vagy sem?” – a vita margójára
A 3I/ATLAS körül rövid időre fellángolt a találgatás, hogy a szokatlan viselkedés (például a Nap felőli porsugár és a gyenge csóva) nem-természetes eredetre utalhat. A friss Hubble- és Swift-eredmények azonban jól illeszkednek egy nagyon öreg, első csillagközeli áthaladását végző üstökös képéhez. A jelenlegi tudományos konszenzus: természetes csillagközi üstököst látunk, rendkívüli tudományos lehetőségekkel.
Összegzés
Az új képek és mérések eloszlatják a kételyek jó részét: a 3I/ATLAS egy különleges, ősi, de „szabályosan” viselkedő csillagközi üstökös. A következő hetek–hónapok megfigyelései (Hubble, JWST, Swift, földi óriástávcsövek) tovább pontosíthatják a méretét és összetételét – mi pedig figyeljük, milyen titkokat hoz egy másik csillagrendszerből.
