A világ számos régiójában továbbra is komoly problémát jelentenek a nem robbant robbanótestek (UXO – unexploded ordnance), amelyek háborús és konfliktuszónákban maradtak hátra. Friss piaci előrejelzések szerint az ezek felszámolására irányuló technológiai megoldások – köztük a mesterséges intelligencia-alapú aknamentesítő rendszerek – 2030-ra közel 4 milliárd dolláros iparággá növekedhetnek, évi akár 9,8%-os bővülési ütemmel.
Mi az a UXO és miért fontos a felszámolása?
A UXO-k közé tartoznak a háborúk során telepített, de fel nem robbant aknák, bombák és egyéb robbanótestek. Ezek évtizedekkel a konfliktusok után is életveszélyt jelentenek, akadályozzák a mezőgazdaságot, a városfejlesztést és a gazdasági újjáépítést. Az ENSZ adatai szerint jelenleg több mint 60 országban van szükség aknamentesítésre.
Az AI szerepe az aknamentesítésben
A mesterséges intelligencia és a gépi tanulás új szintre emelik az aknamentesítést. Az AI-alapú rendszerek képesek:
- nagy felbontású műhold- és drónfelvételek elemzésére,
- mintázatok felismerésére, amelyek utalhatnak UXO-k jelenlétére,
- robotizált földi járművek irányítására a biztonságos hatástalanításhoz,
- valós idejű adatmegosztásra és kockázati térképek frissítésére.
Piaci kilátások
A növekedés motorja egyrészt a háború utáni újjáépítés iránti igény, másrészt a technológia fejlődése. A piaci elemzések szerint az AI-alapú UXO-felszámolás különösen gyorsan terjedhet Ázsiában, Afrikában és Kelet-Európában, ahol a konfliktusok utáni területek nagysága jelentős.
| Év | Piaci érték (milliárd USD) | Éves növekedés (%) |
|---|---|---|
| 2025 | ~2,3 | – |
| 2030 (előrejelzés) | ~4,0 | +9,8 |
Kihívások és lehetőségek
Bár a technológia hatalmas lehetőséget kínál, az AI-alapú aknamentesítés bevezetése számos kihívással jár: magas fejlesztési költségek, a terepi infrastruktúra hiánya, valamint a helyi szakemberek képzésének szükségessége. Ugyanakkor a hosszú távú előnyök – életek megmentése, gazdasági fellendülés, biztonságos környezet – egyértelműen indokolják a befektetést.
