Az elmúlt héten került nyilvánosságra a NASA Parker Solar Probe (PSP) 2024. december 24-én végzett rekordközeli napközeli repülése során készült képsorozata, melyeket a WISPR (Wide‑Field Imager for Solar Probe) műszer rögzített – az űreszköz mindössze 6,1 millió kilométerre keringett a Nap felszínétől, ezzel ember alkotta objektumként eddig soha nem tapasztalt közelségbe jutott a csillagunkhoz.
🔭 Mi történik a képeken?
-
Közvetlen pillantás a korona belsejébe – a fotókon szédületesen színes plazmastruktúrák, mágneses “hullámzás” (ún. switchback-ek) és robbanásszerű töltött részecske-áramlások láthatók .
-
Együtt mozgó koronális tömegkidobódások (CMEs) – a képek elsőként mutatják be, ahogy több masszív részecske-kitörés gyűrűz össze, ütközik, és alakul téridőben–fizikai viszonyokat megrázó módon .
-
Helioszférikus áramlási határvonalak – a mágneses mezők irányának észlelhető változását (current sheet) vizuálisan is megpillanthatjuk.
🌌 Mit jelent ez számunkra?
-
Űridőjárási előrejelzés forradalma – a most publikált magas felbontású WISPR-adatok lehetővé teszik a szakemberek számára, hogy pontosabban kövessék a napkitörések útját, és kiszámítsák, hogyan érhetik el Földet, potenciálisan veszélyeztetve műholdakat vagy akár földi elektromos hálózatokat .
-
Nyers betekintés a napfúvás eredetébe – a PSP megerősítette, hogy a lassú és gyors napszél két típusa létezik – az Alfvénikus és a nem-Alfvénikus –, és ezek eredete különböző napstruktúrákhoz kötődik (koronalyukak vs. sisakszerű áramképződmények) .
-
Tudás a gravitáció és mágneses tér közt – a WISPR segítségével közelebb jutunk ahhoz, miként nyer részecskeenergiát a napszél, illetve hogyan tud kilépni a Nap masszív gravitációs vonzásából .
🚀 PSP sztori futamról futamra
A Parker Solar Probe 2018‑ban indult, és több Vénusz-gravitációs hintamanőverrel úgy csökkentette a pályáját, hogy 2024 végére periohelionja minden eddiginél közelebb került a Naphoz – méghozzá olyan távolságban, ahol már valóban átéri a koronát . Ott, 430 000 mph (kb. 690 000 km/h) sebességgel szelte a napszélnel átitatott környezetet, amivel nemcsak rekordot döntött a távolságban és sebességben, hanem ember alkotta sebességi csúcsot is felállított .
Physikusok és mérnökök most a PSP gyűjtötte adatok segítségével próbálnak választ találni világhírű kérdésekre: mi mozgatja a napszél keletkezését? Hogyan hat a Földre érkező napszél az űridőjárásra, műholdakra? Hogyan zajlik a koronális fűtés? A válaszok korábban elképzelhetetlen közelségben születnek – szó szerint “égben égnek”.
🌠 Mi következik?
A PSP alapküldetése már 2025 júniusában véget ért, de a kísérletek folytatódnak: szeptember 15-én újabb közeledés várható, és ha a NASA megengedi, az űrszonda akár 2030-ig is operatív maradhat . A cél továbbra is: még mélyebbre nyúlni, és tovább finomítani a napfizikai ismereteinket. A beérkező adatözön biztosan újabb csillagászati paradigmaváltásokat hoz!
💭 Összegzés
Ez nem csupán egy újabb látványos naprészlet: ez egy tudományos aranybánya. A WISPR által most publikált képek új mércét állítanak a Napkutatásban – előkészítve a terepet a jövő űridőjárási előrejelzéseinek, az űrbiztonsági védelemnek és a napmágnesesség jobb megértésének világában.
Te mit látsz a képeken? Olyan, mintha látni lehetne a Nap idegivonenését, vagy olyan plasmatáncot, ami megidézi a természet nyers erejét. Ezt az élményt egyedi élmény feldolgozni, de kristálytisztán kijelenthető: az emberiség egy lépéssel ismét közelebb került csillagunkhoz.
