Az Egyesült Királyságban és az Európai Unióban is egyre élesebb viták zajlanak a mesterséges intelligencia (MI) szabályozásáról. Nick Clegg, a Meta (Facebook) globális kapcsolatokért felelős vezetője szerint, ha minden MI-tréninghez engedélyt kellene kérni, az „megölné” az ágazatot. Eközben Brüsszelben is napirenden van a GDPR adatvédelmi törvény átírása, amely a technológiai lobbi és a felhasználói jogok közötti egyensúlyt próbálja megtalálni.
Az MI térhódítása nemcsak a technológiai, hanem a társadalmi szférát is átalakítja: az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete szerint a nők munkáját hajlamosabb lehet elvenni az MI, mivel a női munkavállalók által betöltött pozíciók nagyobb arányban automatizálhatók. Az Amazon szoftverfejlesztői is aggodalmukat fejezték ki, hogy a programozás egyre inkább „raktári munkához” hasonlít, a tempó és a monotonitás miatt.
2025-ben a mesterséges intelligencia (MI) fejlődése minden eddiginél gyorsabb, és alapjaiban alakítja át a gazdaságot, a munkaerőpiacot, a közszolgáltatásokat és a mindennapi életet. Az MI elterjedése azonban nemcsak lehetőségeket, hanem komoly társadalmi és jogi kihívásokat is teremt, amelyekre a világ kormányai eltérő válaszokat adnak.
Szabályozási viták: az AI Act és a globális trendek
Az Európai Unió 2024-ben elfogadta az AI Act-et, amely a világ első átfogó, mesterséges intelligenciát szabályozó rendelete. A jogszabály 2025 februárjától lépett életbe, és célja, hogy az MI rendszerek fejlesztése és alkalmazása biztonságos, átlátható és emberközpontú legyen. Az AI Act kockázatalapú megközelítést alkalmaz: a mesterséges intelligencia rendszereket négy kategóriába sorolja (minimális, speciális, magas, elfogadhatatlan kockázat), és a legveszélyesebb, manipulációra vagy tömeges megfigyelésre alkalmas alkalmazásokat teljesen tiltja. A magas kockázatú rendszerekre szigorú megfelelőségi és átláthatósági követelmények vonatkoznak, míg az alacsonyabb kockázatúakra főként átláthatósági szabályok érvényesek. A szabályozás hatálya globális: minden olyan vállalatnak, amely az EU-ban kínál MI-alapú szolgáltatást, meg kell felelnie az előírásoknak, különben akár 35 millió eurós vagy a globális árbevétel 7%-át elérő bírságot is kaphat.
Az Egyesült Államokban a szabályozás inkább iránymutatásokra és önszabályozásra épül, de 2025-ben új exportkorlátozásokat vezettek be az MI-chipekre, és továbbra is napirenden van az AI Bill of Rights, amely az állampolgárok jogait védi az MI-vel szemben. Kína saját, szigorúan ellenőrzött szabályozási rendszert épít, amelyben a társadalmi stabilitás és az állami kontroll a fő szempont. Az Egyesült Királyság egyelőre nem vezetett be átfogó MI-törvényt, de aktívan részt vesz a nemzetközi egyeztetésekben.
Az MI társadalmi hatásai sokrétűek. A technológia hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez, az egészségügy, az oktatás és a közlekedés hatékonyságának javításához, valamint új munkahelyek és szakmák létrejöttéhez. Ugyanakkor komoly aggályokat vet fel a munkahelyek automatizálása, a diszkrimináció veszélye, a magánélet védelme, valamint a döntéshozatal átláthatósága és felelőssége terén. Az MI-alapú rendszerek – például arcfelismerés, automatikus hitelbírálat vagy toborzás – könnyen vezethetnek igazságtalan eredményekhez, ha az algoritmusok torzított adatokon tanulnak vagy nem megfelelően felügyelik őket.
Az AI Act egyik legfontosabb célja éppen az, hogy a társadalmi bizalom erősítése érdekében világos szabályokat állítson fel, és biztosítsa, hogy az MI fejlesztése és alkalmazása során az alapvető jogok, az átláthatóság és az etikai normák ne sérüljenek. A szabályozás kiemelten kezeli a manipuláció, a társadalmi pontozás, a tömeges megfigyelés és az érzelemfelismerés tiltását, különösen a munkahelyeken és iskolákban.
Magyarországi helyzet
Magyarországon a kormány célja, hogy a hazai vállalkozások és állampolgárok felkészüljenek az MI jelentette változásokra, és kihasználják annak előnyeit. A magyar szabályozás igazodik az uniós előírásokhoz, és külön jogszabályok foglalkoznak a digitális szolgáltatások, a közigazgatás és a mesterséges intelligenciával támogatott szolgáltatások műszaki követelményeivel. A jogi felelősség, a szerzői jog, a munkajog és a büntetőjog területén is új kérdések merülnek fel, például hogy ki felelős az MI döntéseiért, vagy hogyan lehet biztosítani a döntések átláthatóságát.
Összegzés
A mesterséges intelligencia szabályozása 2025-ben világszerte kiemelt téma, amelyben az EU AI Act globális mércét állít. A társadalmi hatások kezelése, a jogbiztonság, az etika és az innováció egyensúlya továbbra is komoly vitákat generál, de a cél mindenhol az, hogy az MI a társadalom javát szolgálja, miközben minimalizálja a kockázatokat.
Források:
- Századvég: A mesterséges intelligencia szabályozásának jövője
- Fintech.hu: EU AI Act – Minden, amit a mesterséges intelligencia szabályozásról tudni kell
- RSM Blog: AI Act – A mesterséges intelligencia szabályozásának fontossága
